Szombati tescózás

Ma elvileg munkanap van a hosszú hétvége érdekében.
Úgy döntöttem, ebben a szép időben elmegyek a Tescóba. Előtte meglátogattam a szelektált gyűjtőt, s gyalogoltam.
Először vettem fel némi pénzt, megvettem a szükséges kajaféleségeket, főznivaló csirkeségeket. Nagy lelkifurdalással vettem egy vékonyabb kapucnis sportfelsőt, belebújós, elöl zsebes, szürke. 15-20 fok közötti időkben jó, arra melegebb nem kell, mert ha mozog az ember, nagyon kellemetlen, ha fűt, mint a kazán. Mert akárhogy néztem napok óta, hogy miben tudnék menni a madárfutásra, hát nekem nincs olyan. Nem volt túlságosan drága, 3490, de igazából erre sem telne, és nem is szoktam hozzá, hogy ha nem létszükséglet, vegyek bármit magamnak, ami nem apróság.
A túrabot már csak rózsaszín álom marad így is még jó darabig... most ez is átvillant a fejemen, hogy itt van a Tesco mellett a Sportdirect.
Sajnos, az egyetlen darab sportcipőm felsőrésze kilyukadt a lábujjhegyemnél, ezt még a zempléni kirándulásnál észleltem. De azóta is úgy teszek, mintha mi sem történt volna. És amúgy nekem ez nemcsak sportot szolgál, hanem gyakorlatilag ebben járok tavaszig, évek óta. Szóval az az igazság, hogy ha tényleg szeretnék ráállni erre a sportosabb életmódra, akkor eléggé nulláról kellene beruháznom, és hát tisztában vagyok a határaimmal.
Vettem egy kisadag kínai kaját, amiből később kétszer laktam jól, és Szilvi is egyszer. E szempontból igazán gazdaságosak vagyunk.
Busszal mentem haza, elpakoltam, ettem.
Hajat mostam, majd pendrájvról tévében megnéztem a Nyerő páros 14, 15. részét, Szilvi is beült nézni, mivel elvitték Bencust.
Este pedig az X-faktorral múlattuk az időt.