2018. szeptember 4., kedd

Erikával kiállítás

Ma du. 2-re beszéltük meg Erikával a talit a Kölcsey előtt. Volt egy kis aggodalom, mert dél körül csúnyán elborult, majd igen heveny lefolyású vihar keletkezett. Azt beszéltük előzőleg, hogy nyilván, ha szakadna az eső, nem megyünk; viszont ha csak, mondjuk, csepereg, attól még simán találkozunk.
Az előrejelzések szerint éjjel vagy utána, reggel-délelőtt volt ez várható -- na, hát itt nem. Itt természetesen majd délben kezdődik, mikor az embernek utána nem sokkal már készülődnie kellene.
Lement a vihar, már majd' visszaállt az eredeti állapot -- egyszer csak újra kezdődött ugyanaz. Az előrejelzés szerint egész délután ez várható. No de nem ez lenne az első, amikor mégsem lenne hiteles az előrejelzés, ugye...
Mindenesetre háromnegyed 1 tájt felhívott Erika, hogy akkor hogy is legyen -- ekkorára megszűnt a második vihar is. Eldöntöttük, hogy megyünk...
Gyorsan készülődtem, s negyed 2 után elindultam a Derék utcai megálló fele, mert a Kölcseyhez 24-essel kell menni, ami pedig arról megközelíthető. Még vártam is a buszra jócskán, de simán odaértem: már 10 perccel 2 előtt oda is érkezett a színhelyre. Már a buszból láttam, hogy Erika már ott van. Ő 42-essel jött, a Kölcsey másik oldalán szállt le róla, és kb. ennyi idő telt, amíg idejött. Lényeg, hogy nem várakoztunk egymásra.
Egyből el is indultunk a Modem felé, bementünk és lerendeztük a belépőt. Táskát nem vihettünk be, adtak egy kis vászonszütyőt, abba átraktam a legfontosabbakat. A belépőm 2200 volt, mert az Impressziók mellett még egy kiállítás is megnézhető vele. Rákérdeztem, és csodák csodája, lehetett fotózni, bár nyilván vaku nélkül -- viszont nem kellett fotójegyet venni!
Tetszett a kiállítás, a modemart.hu-ról hoztam tömörítve az összefoglalót róla:
"Monet, Degas, Cézanne, Van Gogh, Modigliani, Matisse, Picasso, Warhol, Lichtenstein és Francis Bacon művei a Johannesburgi Művészeti Galéria gyűjteményéből. Több mint ötven műalkotás, köztük olajfestmények, akvarellek és grafikák, melyek több mint egy évszázad nemzetközi művészettörténetén vezetnek keresztül, a 19. századtól a 20. század második feléig, a legjelentősebb alkotók műveivel Courbet-tól Corot-ig, Monet-tól Degas-ig, Rossettitől Millais-ig, Picassótól Baconig, Lichtensteintől Warholig."
Erikával közben végig beszélgettünk, én pedig becsületesen lefotóztam szerintem minden képet. Nyilván távol állnak a tökéletestől, hiszen vaku nélkül kis géppel olyan lesz, amilyen. Utólagos javításokkal valamit sikerült azért egalizálni itt-ott.
Borzasztóan sajnálom egyébként, hogy a képek feliratát -- festő neve és a mű címe -- nem közvetlenül a képek alatt vagy mellett helyezték el, hanem jóval távolabb vagy lentebb... Nem tudtam egyben a képekkel lefotózni, mert akkor meg a képek túl kicsik lettek volna, akármilyen nagy felbontásból vágom is ki a felirattal együtt. Így csak némi vizuális látványt tudok reprodukálni, sajnos, hasznos infók nélkül.😡






 








Ezután Erikával átmentünk a másik oldal termeibe, ahol Benczúr Emese 17 fényinstallációból álló első kiállítását néztük meg. A kiállítás címe: Let it be.
Érdekes volt.



   
A kiállítás után minden további nélkül kimentünk a Modemből, majd amikor ki akartam venni egy pzs-t a táskámból, akkor esett le, hogy bizony, a saját táskám bent maradt, s ami nálam van, az csupán a kis vászonszütyő... úgyhogy természetesen visszamentünk.😃 Az ott lévő ruhatáros hölgy mondta, hogy nem mi vagyunk az elsők... volt, akinek majdnem otthonról kellett, hogy visszajöjjön...😃
Erikával innentől kezdve hol itt ücsörögtünk és beszélgettünk, hol amott. Nagyon sokat szoktunk beszélgetni egyébként szinte nap mint nap cseten, de élőben most beszélgetünk először. Azt gondolom, nincsenek problémáink ezzel...😌


A Modem előtt ültünk még, amikor anyám felhívott, beszéltünk pár szót, megnyugtattam, hogy majd este mindenképp visszahívom és részletesebben megbeszéljük a holnapi napot.
Erikával azon csodálkoztunk, hogy milyen napsütéses idő lett a déli viharok után, és úgy nézett ki, hogy nem is lesz több zuhé. És tényleg: egész délután meleg, napos idő volt.
Az üldögélés után szétnéztünk a téren, majd a Déri téren keresztül átmentünk a főtérre. Ott is ücsörögtünk jó ideig, de aztán a nap úgy az arcunkba sütött, hogy mondtam, inkább keressünk más helyet.
Erikát lefotóztam Szabó Magda szobrával, majd vettem egy kétgömbös fagyit.


Lassan bandukoltunk, sétálgattunk; a Csapó utca elején újra leültünk, s továbbra is aktívan eszmecseréltünk a régi szép vagy kevésbé szép nyomdász időkről.
Már 5 óra is elmúlt, amikor úgy gondoltuk, már csak menni kéne lassan... úgyhogy a Csapó utcánál a Liszt Ferenc sarkon elbúcsúztunk, mindenki ment a saját buszához.
Mindenesetre tök jó nap volt!

A Tócósba érve bementem a Sparba vásárolni, majd vettem fel a Coopnál az ATM-ből pénzt.
Otthon felhívtam anyámat, és megbeszéltük a holnapot -- holnap műtik a bal szemét.
Este BK. Igyekeztem még éjfél előtt lefeküdni, hogy mégiscsak jó lenne pár órát alvadni hajnalig...