2018. augusztus 4., szombat

Vegyes hírek

Kimostam egy kis adagot saját cuccokból, kiteregettem. Közben lerendeztem a reggeli teendőket, macskákat, almokat stb.
Ezután elkészültem és elmentem a Sparba, bevásárolni.
Főztem mézes-mustáros csirkemellet basmati rizzsel, majd kidobozoltam: két dobozzal anyámnak, eggyel Daninak. Így bő fele már el is ment.


Anyámmal telefonáltam, Danival cseteltem. Délután Dani jött, utánam ment anyámhoz. Pakoltam neki a két doboz kaján kívül a tegnapi fasírtból hat darabot, 7 tálkás és egy négyes tasakos csomag cicakaját, két csomag szárazkenyeret, 2 bontott csomag lejáró felvágottat szintén a macskáknak. Elküldtem a befizetett csekkszelvényeket is.
Odaadtam Daninak is a doboz neki szánt kaját, valamint az anyám neki szánt névnapi pénzét.

István legalább ötször hívott. Neten rendelt végül is nekem egy Akai nyomógombos telefont a névnapomra. Ebbe fogom átrakni az okos SIM-jét, avagy az előfizetéses családi csomagot, hogy ne legyen probléma akörül, fel tudom-e venni vagy sem. Hihetetlen, de mintegy 4000 Ft-ért már meg lehet venni egy ilyen telefont. (Régen meg, a 2000-es évek körül a kis Siemens A40 -- ha valaki emlékszik még rá, Daninak az volt az első telefonja -- 42 ezer volt, szóval abszolút röhejes és valószerűtlen. Ez volt annak idején anyám és keresztanyám első mobilja is; anyámnak még én vettem, akkor már csak 15 ezer volt!😁 Olyan elképesztő dolgok már ezek! Eltelt 15-18 év, és akár négyezerért is kapható mezei mobil...😲)

Megnéztem a tegnapi Elifet, elolvastam Gárdonyi Julcsa kútja c. könyvét.

Na most némi rossz hír Honestyről...
Összefoglalva: június vége felé pár napig azt észleltem, hogy Honesty hányja elfelé a bundáját. Azt hittem, vedlik. Csodálkoztam is, hogy ezt nyáron szokták? De nagyon ám.
Elkezdtem kefélni, és egyszer csak ledöbbentem: bolhát találtam a kefében maradt szőrön! Jézusmária! Innentől, hogy észrevettem -- ez egy hétvége volt --, Dani egyből elment, vetettem vele a -- Tescóban szerencsére hétvégén is nyitva tartó -- FN-ban Spot-on bolhairtót, amit fel is raktam Honesty nyakbőrére még aznap. Úgy tűnt, használ. 15 napra volt hitelesítve, s tényleg abbamaradt a vakarózás. De amikor keféltem kifelé, azért szokatlan volt a látvány, és máig sem tudom, hogy azok tulajdonképpen mik?, szóval hogy tele volt a kefében a szőr apró, őrölt borsszerű kis -- szerencsére mozdulatlan -- porszerű vackokkal. Ilyen azért soha nem volt, soha nem is láttam ilyet!
Sokat utánaolvastam, hát eléggé elkeseredtem, hogy milyen nehéz megszabadulni a bolhától. Két hét múlva megismételtem a Spot-ont. Azt hittem, túlvagyunk rajta. Azért is nem írtam róla, mert bizonyos mértékig ciki ám ez, hogy egy hetedik emeleti, soha ki nem járó macska bolhás! Pedig már tudhatnánk kezdő macskás korunk óta, hogy bárki, bármikor beviheti a cipője talpán vagy a ruháján az élősködőt! De mivel ez soha elő nem fordult idáig, ugyan, kinek jutna eszébe? Tehát nem írtam róla, mert azt hittem, túlvagyunk a dolgon!
No de nem zárható le még a téma, ugyanis ma, ahogy ellenőriztem a bundát -- már minden vakarózásra érzékeny vagyok és felkapom a fejem! --, hát, megint látok benne bolhát!😾😟 Ráadásul már ahogy vettem elő a Spot-ont, Honesty izgatottan, riadt szemekkel ugrott is el. Pedig ez aztán nem fáj, de valahogy már a szagra beindul! Fél napig nem is tudtam vele mit kezdeni. A késő esti órákban, Szilvivel átbeszélve a stratégiát, tudtam neki valahogy most, harmadjára megint megcsinálni a fiolából való csepegtetést a nyakszirtjén.
Természetesen semmire semmi biztosíték! El vagyok keseredve!😞

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése