2018. augusztus 13., hétfő

Slambucos hétfő

...És... csessze meg a természetanyó, folytatódik a gutaütéses kánikula.
Emlékszem ilyen nyarakra persze, nem újdonság ez. Nem véletlenül rettegek fél évszázada már márciusban a nyártól...
Csak azért már idősebb korban nem vagyunk janik, nem feltétlenül akarjuk megmutatni, hogy én vagyok a hős és győzedelmeskedek a hőség felett, "mit nekem kánikula" címen. Jómagam még egyáltalán nem tartottam magam öregnek, amikor már rég túlélés volt nekem a nyár. Nekem soha nem volt élvezet az agyamat felforralni, soha nem voltam egy strandolós típus, tengerpartot az életben nem láttam, barna is csak azért lehettem, mert 2000-től 2013-ig megengedtem magamnak a szolit. Nagyon imádtam, hogy 1-2 bérlettel egész szezonra megválthattam a "jól kinézést" barnasági szempontból -- de most már ez annyira nem mérvadó. Azért emlékszem pár évre ezen belül, amikor őszre is vettem egy-egy bérletet. Munka után egyszerűen jólesett testemnek-lelkemnek télire is... és hát akkor még nem sok egyéb kivetnivaló volt külsőleg, mint a barnaság hiánya, amelyen, ugye, lehetett segíteni. A munkahelyi kiszipolyozások után olyan volt a téli szoli, mint a balzsam. Barnítása által a béka seggétől kicsit feljebb ment -- szigorúan határaimon belül! -- az önbizalmam; boldogított, hogy megtehettem; és még, mivel hűvösek jártak már, még fizikailag is jólesett. Kisimultam. Régi szép idők. Most már, állás, jövedelem és egészség nélkül már annak is örülök, hogy még életben vagyok... no comment.

Nnna. Nem tudtam mit kitalálni, slambucot főztem piacon vett házikolbásszal. Úgy szeretem, hogy külön megpirítom előtte a fodros száraztésztát, kicsit előfőzöm az apró kockákra vágott krumplit, majd pirított hagymára borítom az egészet, kevés paprika, kevés bors -- ha nincs füstölt kolbász, akkor plusz egy füstölt ízű ételkocka -- és vízzel összerottyantom. Nem dicsekvés, de nagyon finom szokott lenni. Vigyázni kell, hogy minden csak addig főjön, hogy túl puha ne legyen. Ha kicsit ruganyos a tészta, az szuper. Tudom, a szabad bográcsos slambuchoz képest ez egy snassz panelslambuc, de szerintem nem hányná ki az a zsűri sem, aki látatlanban enné.


Estefelé megnéztem Dani pendrájvjáról az egyik letöltött filmet. Hang nélkül volt a címe, és horrorfilm. Hát, nem sok hozzáfűznivalóm volt...😯😯

Este BK, olvasás, netezés.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése