Ezután felmostam a konyhai, előszobai linóleumot, a vécé és a fürdőszoba járólapját.
Aztán rászántam magam az erkélyre is, előbb összesepregettem, majd két felvonásban az ottani százéves linóleumot is felmostam. Mióta ott volt a darázsfészek - sőt még egy töredék most is ott van, és hát látok néha erre kószálni darazsat a környékére --, nem igazán merek kimenni. Persze amúgy sem használjuk az erkélyt, egyrészt nagyon kicsi, másrészt 11-től már hőgutás naplementéig, harmadrészt 15 éve Haramia miatt szinte képtelenség kitenni a lábunkat. Amikor még voltak erkélyvirágaim, hatalmas stressz volt a napi kétszeri locsolásuk. Haramia olyan volt, mint egy tűzlabda, kint termett, és még levegőt sem vett az ember, már felugrott a virágládák tetejére... Szörnyű volt. A féltő bolond gazda tényleg inkább megszüntette az egészet, és a lehető legminimálisabbra volt kénytelen redukálni az erkélyre való kilépést. Ó, igen; tervbe volt véve az erkély berácsozása fehér tyúkketreccel, de hát nem jutott megvalósításig. Azt valakinek meg kellett volna venni és hazahoznia, valamint felszerelnie. Képtelenség volt minderre embert találni. Mindig halogatódott, aztán meg már le is mondtunk róla.😕
A takarítás után felüdülésként konyházással folytattam: gombás-tejszínes csirkemellet készítettem basmati rizzsel.
Dani jött egy alommal délután, s adtam neki egy dobozzal fenti kajából, plusz anyámnak is küldtem kettővel. Utána anyám ódákat zengett róla -- nyilván mindig jobban esik, amit más főz; én is így vagyok vele.😊
Elolvastam 6 mesekönyvet, megnéztem a tegnapi Elifet.
Bejegyzések
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése