Semmi változás

Esős, borús idő, tulajdonképpen ez volt jellemző egész hétre. Nekem mindenképp remek.
Korán kelés, készülődés, előkészületek. Teafőzés.
Le anyámért 9-re, megbeszélgettünk dolgokat.
Ma vízhajtós nap volt, úgyhogy ilyenkor mindig jobban vigyázunk, mert nagyon hirtelen és váratlanul jön az inger, s nem könnyű olyan könnyen a vécén teremni és rákészülni...
Délelőtt banánt evett, teát ivott; az ivásra mindig unszolni kell. Pláne ilyenkor nem mer inni, mikor vízhajtós nap van... Ezenkívül az Apranax is igen szükséges neki majdnem minden nap, mert fáj a karja. A fekete, kemény, jó tartású anyag el van látva kis és nagyobb felkötőszalaggal, tépőzárasak végig, jól tartja a könyék- és alkarrészt.
Még jó, hogy megvettük, mert innentől kezdve igen sokáig szüksége volt rá -- mondom ezt így több hét elteltével, mivel ekkora késéssel írok.
Hát, innen is látszik, hogy a válltörések is ahányak, annyifélék. Én emlékszem, hogy magam is csodálkoztam rajta, hogy én a törés estéjén vettem be egy fájdalomcsillapítót, utána nem, mert kibírtam nélküle. Az én Gilchristemet 4 hét után vették le, az anyámét 3 hét után. Nekem abszolút nem javasolták, sőt, gyakorlatilag "eltiltottak" attól, hogy használjak valami nyakba akasztós tartót... használjam csak, úgy fog megjavulni -- mondták.
Anyámnak még hetek múlva sem nagyon akart működni, és elég keservesek voltak a gyógytornáink is. Minden délután csináljuk, de annyira nyögvenyelős és panaszkodós az egész, hogy el nem tudom képzelni, anyám hogy bírta volna ki azt, amiket velem csináltattak gyógytornákon -- bár nyilván ott is figyelembe vették a fokozatosságot, de emlékszem, az első "óra" is húszperces volt nekem. No, őt 5 percnél tovább nem lehetett kínozni. Nyilván más a törés, sokat számít az is, hogy 88 vagy 52 éves-e az ember...
Ebédre tepsiben sütöttem, egészben egy "malac eleje" darabot, fokhagymásan, hagymával és mellette sült krumplival, Delikáttal leszórva az egészet.

Anyám olyan jóllakott, hogy Dipankrint látott jónak bevenni.
Tornáztattam is a karját, több, de inkább kevesebb sikerrel.
Este megfésültem, összepakoltam és levittem őt estére-éjszakára, én pedig megnéztem A mi kis falunkat. Mostanában igencsak agonizálok, este 11-kor már sehogy sem látok, nem bírok netezni, olvasni, semmit.