2019. április 11., csütörtök

Anyám első napja nálam

Oroszlán (Leó) napja van.
Fél 6-ig már képes is voltam aludni, éjfél előtti fekvéssel. Haladás. De azért legalább a Rudotelt újra elkezdtem, igaz, az egy gyenge nappali nyugtató, és évtizedekkel ezelőtt írták ki, azóta is kiírattam nagyon sokáig, bár csak reggel vettem be mindig egyet, azzal sikerült kibírni a napot. Nem álmosít, sikerül teljesen "normálisnak", ébernek maradni, csak nem vagyok hót ideg.
Viszont már azt is kitapasztaltam, hogy az esti bevételekor segít megszüntetni a fejemben forgó küzdelmeket, és ezáltal elaludni. Szóval ezentúl este be fogom venni.
Rendezkedtem, pakoltam, előkészületeket "szerveztem" Mamu fogadására. Most fog először itt lenni egész nap. Összepakoltam a plüssöket az egyetlen kis, keresztanyámtól örökölt, nagyjából 55 éves kis fotelemből. Két 60 literes szemeteszsákba pakoltam őket, ezáltal ez felszabadult, ha Mamu ide szeretne ülni. Ugyanakkor nyilván az ágyra is ugyanúgy fekhet, én napközben nemigen szoktam ágyhoz kötődni... Úgyhogy az ágyat is előkészítettem úgy, mintha már azon is feküdne, úgy, hogy alváshoz is, tévézéshez is jó legyen a feje alatt.
Mivel megint csak nem beszéltük meg, hogy lesz és mint lesz, így 9-kor telefonáltam Andinak, mi újság. Elmesélte, nem volt semmi égbekiáltó változás, úgyhogy mivel mindent megcsináltak már, ami a reggeli előkészületekkel jár, tulajdonképpen mehetek is érte. Kiderült, hogy már anyám is hiányolt, hogy hol van már Manó. Na hálisten.
Lementem, Mamut "mozgó" szatyorral hoztam fel, bottal, "frissen pisilve", aztán meg majd látjuk, mi lesz. Sógornőm megnyugtatott, hogy bármi kell, mehetek, otthon lesz.
Így is lett. Mamu szívesen elüldögélt a fotöjben, barátkozott Honestyvel, én pedig megfésültem, főztem gyümölcsteát édesítővel és citrállal, mellé raktam, hogy bármikor ihasson.
Kinyitottam a Duna tv-t, mert ugye, ahhoz szokott hozzá és azt igényelte. 11 óraiként vittem neki egy banánt. Imádja ugyanis.
Még előzőleg megnéztem az István-küldte Drága örökös és BK tegnapi részét, így már fogom tudni ma estétől folytatni a sorozatokat -- természetesen mindezt anyám engedélyével, mivel ő Amanda Quick egyik regényének olvasásába fogott nagy örömmel.
Ezután kacsanyakból csináltam pörköltet és főtt tésztát hozzá. Ezt a húsfélét anyám inspirálására még az elköltözésünkkor hoztam el, mert ő javasolt pár húsfélét elhozásra.
Finom lett, tényleg, és ő is jól ebédelt. Teát, kávét hoztam utána, meg nem felejtem el a déli gyógyszerét sem.

Egyszer csak telefon, ismeretlen szám, de valahogy fel kellett vennem -- a fekete Samsung, amelynek száma mindenfelé meg van adva, ahol szükséges.
Etelka volt! Mind kiderült, volt anyámnál, vitte neki a havi skandináv lottóját, valamint ruhákat is vitt volna, válogatásra...
Na, végül is nagyon örültünk neki, mert anyámnak is ez külön problémája volt, hiszen Etelka is most változtatott számokat, úgyhogy nem tudtuk sehogy sem értesíteni. Ráadásul az én vonalasom is, ugye, most változott meg...
No, miután beszélgettünk, megadtuk egymásnak kölcsönösen az eddig ismeretlen ilyen-olyan számainkat, aztán felhívott a vonalason (lévén ő is digis, ez ingyenes itt nekünk), akkor átadtam Mamunak a telefont, és jót beszélgettek.

Este fél 8-kor levittem Mamut Andiékhoz. Eredetileg 7-ről volt szó, mert akkor szoktak vacsorázni... De anyámnak akkor van az esti török sorozata, hát hiába! És ez majdnem fél 8-ig tart. Úgyhogy fél 8-kor vagyunk képesek lemenni. Hát vagy vacsorázzanak meg előtte addig, vagy utána, de szerintem felesleges anyámra várniuk, mert anyám úgyse megy ki a konyhába, hanem bekéri a kaját magához. Itt, nálam is úgy szokta, ez neki mindenféle tekintetben jobb.

Mivel behoztam az esti két sorozat megnéznivalóit, ezért ma már tévében nyomon követhettem mindkettőt.
A délután folyamán Szilvi készített rólunk egy rahedli fotót anyámmal és Honestyvel...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése