2019. április 28., vasárnap

Lemondás

Majdnem egész nap esett az eső.
Szokásos korán kelés, rendezkedés, előkészületek.
9-re le öcsémékhez anyámért. Ma úgy gondolta, nem vesz be Apranaxot. A kartartóját állandón hordja, nélkülözhetetlen -- még jó, hogy beszereztük ott, azonnal, amikor levették a kötést.
Teát, kávét főztem -- mióta anyám itt van, normál kávét főzök; elhoztuk egy új kotyogóját. Szereti a 3 in 1 Nescafémat is, de a normál kávé az alacsony vérnyomására hatásosabb.
Később mégiscsak vett be Apranaxot, mert délutánra már nem kicsit idegesítette a fájdalom.
Ebédre a tegnap készített malacsültet vittem be neki tepsis krumplival és csemegeuborkával, én meg frankfurti virslit ettem tormás mustárral -- annyira nem voltam éhes, alig bírtam kitalálni, mit ennék.

Amúgy rászántam magam a döntésre. A már hetek óta befizetett zempléni kirándulást le kell, mondjam.😞 Természetesen borzasztóan sajnáltam, de nem tudok mit csinálni. Már ugye, a tiszaigarit "megkaptam" úgy, hogy nappalra is ott maradhatott anyám, már nem volt pofám megint egy napot kérni. Még csak május 11-én lesz, úgyhogy reményeim szerint nem lesz gond azzal, hogy valaki átvegye a helyemet.
Szóval írtam Ibolyának egy lemondó mélt... leveleztünk kicsit, sajnálja ő is, de biztos talál helyettem olyat, aki már nem fért be a keretbe. Túl gyorsan megtelt a busz, még lettek volna jelentkezők bőven.
Később Ibolya felhívott telefonon, és mondta, hogy már megvan az illető, Ellácska barátnője, aki eredetileg lemaradt, így most örülhet ő is. Mondta Ibolya, hogy Ella majd felhív és egyeztetünk, hogy hogyan és mikor kapom meg a befizetésemet -- ezt ő, mármint Ibolya ránk bízná.
Azért még magamban elég sokáig ápolgattam ennek a tervbe vett kirándulásomnak a megsemmisülését...😔 Kedvenc kirándulóhelyeimről lett volna szó, melyeket majd' 20 éve lassan, hogy utoljára láttam. Füzérradvány, Regéc, Boldogkőváralja... igen sokat jártunk a Zemplénbe, legalább 5-ször voltunk mindegyik helyen, de hát mikor voltak már azok! Azóta minden más lett, megújult, tán alig ismernék az akkori, sokszor szinte nomád helyek környezetére...
De hát most ezt a lapot osztották nekem.

Dani jött, hozta az előre megbeszélt bevásárlásokat, elszámoltunk. Adtam neki pluszban 2 zsák alomra valót. Anyámmal is egyeztettek macskakaja és -táp szempontjából.
Bencét hazahozták.
Este összepakoltunk, megfésültem anyámat, majd levittem öcsémékhez. Míg beszélgettünk és felmentem, Szilvi kiporszívózott. Szerencsére... már nagyon felfért...

Egek:

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése