Bódog-napon

Olvad és Bódog napja van. Az első ténytől azért szoktam tartani, mert így 0 fok fölött csak 1-2 fokkal feljebb bármikor átmehet fagyba is, vígan mehet lejjebb is, főleg reggelre; így az olvadt hó megfagy, és akkor már pánikolok kint az utcán. Addig örüljek, míg kötelezően ki nem kell mennem.
Ráadásul reggelre úgy fájt a derekam, hogy majd' összeszakadt. Nem lumbágó ez, inkább megint túltornáztam magam. "Csak" derékfájás. Pedig megint mennyire vigyáztam vón'!
Borzasztó, megvan a parasztban a jó szándék, hogy mit kell csinálni, de a legenyhébb, ám tartósabb, célirányos mozgás már visszaüt. Muszáj pedig mozogni, hát mit csináljak?
Így aztán most megint pokoli az ülésből, de pláne háttámasztott ülésből, netán fekvésből való kimozdulás. Nemhogy a tornázás nem megy kicsit sem (leszámítva a bal kart, mert azt muszáj), de az alapmozdulatok is fájnak. Pl. bármi, amihez kicsit is előre kell dőlni. Mosdás, fogmosás, ágyazás, zoknihúzás, egyszóval BÁRMI.
Vannak kencéim, Voltaren Dolo, ami mindig segít, 1-2 napon belül. Vagy a Just, amit Erikától kaptam. Kíváncsi vagyok, de remélem, hétvégéig távozik tőlem.
A második tény, azaz a Bódog napja minden évben emlékezetes számomra. Annak idején a munkahelyemen Szabócs tökéletes ikertársam volt, annyira remekül kommunikáltunk békési-hajdúsági-szabolcsi tájszólással. A legstresszesebb napot is meg tudtuk fűszerezni csupán azzal, hogy a munka során egymáshoz intézendő beszédet így nyomtuk. Így Bódog napja is kedvencünk vót, és e napon kifejezetten bódogok vótunk. Aki ezt nem tudta csinálni, de vágta ezt a fajta humort, az rendkívül jól szórakozott rajtunk. Minket meg remekül inspirált, és csúcsra fejlesztettük a parasztos beszédet.
Nem mindenkivel lehet ám ezt. Ritka, aki tudja ezt reprodukálni (hacsak nem saját természetességből és nem direkt, mint mi), vagy ha akarja is, de JÓL reprodukálni. Ráadásul legtöbben nem értik, mi ebben a poén, mit kell ezen röhögni, egyszóval lesajnálnak, hülyének néznek bennünket. Szerencsére majd' minden közegben volt azért 1-2 ember az életem során, aki partner volt ebben.😉

Szilvi befizetett két csekkemet, a hőtámogatást is most vonták le, úgy értem, a decemberit is. Akkor fájlaltam, hogy nem vonták, de most a dupla levonás bizony, nem jött rosszul.
Lecseréltem minden használatos göncöt, éjjelit, nappalit, törülközőt -- mindent kiraktam a mosásba.
Betelt a dögnehéz 10 literes papírzsák használt alommal, ami ilyenkor még nehezebb, mint mikor natúr alommal van tele. Az alom papírzsákját ui. nem szoktam kidobni, hanem nejlonzsákba helyezem, hogy két használat közben le is legyen fedve; és abba lapátolom a használt almot almozáskor. Így egy macskánál pár hétig meg van oldva ez a dolog. Mikor megtelik, bekötöm a zsákot, és befér a ledobóba. Van akkora súlya, hogy mire leér a 7.-ről a pincébe, elsöpör mindent az útjából, az biztos...

Slambucot főztem á la panel, most nem volt bele kolbász, de vágtam bele sonkát és parizert. Plusz mindig van itthon füstölt ízű ízesítőkocka, ami feljavítja. Szeretni szokták.

Blogpótlással foglalkoztam, leveleztem, játszottam, egyéb-neteztem.
Este fokhagymás-libazsíros pirítóst ettem.
Drága örökösök, BK, A múlt árnyéka 36, 37.