Anyámnál

Telefonált anyám, hogy megyek-e, mert vár.
Előbb jön az e havi pénze, és ide szeretné adni a karácsonyi ajándékokra szánt összeget. Persze amúgy is beszéltünk már erről, készültem is rá. Most még Szilvit vártam haza, mert rábíztam egy "csokor" banán vételét anyámnak, na meg ő is hozott neki szánva egy kétszínű kalácsot, amelyet anyám nagyon szeret. Kis fonott kalács, kakaós és nem-kakaós béllel.
De pakoltam neki kétféle főtt kajámat, meg hát vittem a szokásos göngyölegeket, száraz kenyeret.
1 óra körül indultam.
Odaérve a postás már elment, öcsém még ott volt, de hamarosan ő is elment.
Sokat macskáztam, a Kisboszi lehetetlenül lomos pakolóhelyeken mászkált, ott tudtam kicsit elcsípni, miután beszorítottam a sarokba. Kétszer is sikerült megfogni, és olyankor pár percig örülni kis tökéletessége érintésének. Na meg mikor mindkét macska ki óhajtott menni, megfelelő lehetőséget nyújtva fotózásra.

A fán a kis fehér japánkakas ücsörög, így szokott "elülni"...

(Őt sem anyám akarta, néhány éve a fákon átrepdesve érkezett... akkor még párjával.)

A kert végigjárását Marci kíséretében pedig a balszomszéd kutyus asszisztálja.

Rántottcsirke-alsócombot ettem, pár szál mellette sült krumplival. A felsőcombokból hagyott anyám is magának, valamint odarakta öcsémnek -- milyen jó, hogy nem mindenki ugyanazt kedveli jobban.😊

Ezután rendeztük a pénzes dolgokat, kikerestük a számlákat, kiszámoltuk a rávalót.
Megbeszéltük az ajándékozást, kaptam támogatást, valamint receptekre, macskakajákra, de ez utóbbit úgyis leginkább Dani intézi, hetente visz neki az Aldiból 20 tálkásat... Szárazat anyám szokott venni a szomszédos kisboltban, közepes minőségű táp, de szeretik és eszik a macskák. Általában ha én viszek macskakaját, vagy neki gyümölcsöt, kaját, édességet, azt amúgy ajándékba viszem -- hiszen ő is segít engem.
Közben megnézte a sorozatát, ami nemsokára be fog fejeződni. Egyébként amennyit úgy nyárkezdet óta látok ebből a sorozatból itt anyámnál, leginkább részleteket, azok alapján nekem is tetszik, el is határoztam, hogy megszereztetem majd Istvánnal. Szlovák 160 részes lovas sorozat, A múlt árnyékában a címe.
Már készülődtem, amikor telefonált Etelka, hogy jön anyámhoz, hozza a lottót meg még valamit (mindig hoz sütit, gyümölcsöt, ezt-azt, meg ő rendezi a lottóját is); úgyhogy elhúztam a csíkot, késő lett volna megvárni, hogy aztán egy idő múlva együtt gyalogoljunk hazafelé.
Anyám sem panaszkodhat, ma jártunk itt elegen, még Imre bát nem is említettem, de ő is volt itt az ételhordójáért és a nyugdíjáért, amit anyám vett fel neki. Mondtam is, hogy van forgalom rendesen, nem unatkozhat.

Otthon Konyhafőnököt és BK-t néztem, majd neteztem, olvastam éjfélekig...