Ünnep

Nem volt semmiféle nagy vihar, bár tegnap este óta várjuk, hogyan fog jelentkezni a beígért lehűlés.
Szerencsére nem volt égiháború, még csak eső sem, csupán szél. Legalábbis egyelőre.
Sokszor fent voltam éjjel, részben a macskák igényei-motoszkálásai miatt, aztán 8-kor bekapcsoltam a DTV-t és néztem a virágkarnevált. Egészen a Nagytemplom előtti kenyérszenteléstől, az ünnepség, karnevál megnyitásától láttam.
A kocsikat mindig szerettem megnézni, pedig ritkán jutottunk el a karnevál bármelyik részére. Ez főleg azért volt, mert Szilvi születésnapja ma van, tehát míg itthon lakott, addig az egész napom mindig készülődésből állt ki. Sok-sok éven át mindig 6-an jöttek hozzánk ünnepelni, öcsémék négyen és anyám, keresztanyám. Volt szendvics, hidegtál, néha meleg kaja, rendelt nagy torta, dínomdánom, sok mosogatással.
Sem idő, sem erő nem maradt mikor felmenni karnevált nézni.
Később is leginkább csak a délutáni, stadionban kiállított virágkocsik megnézésére és lefotózására apelláltam, ez viszonylag gyorsan és célirányosan megtörtént.
Volt többször, hogy ez idő tájt esett a nyaralásunk, s így maradt ki a karnevál.
Nem kívánkozom a tömegbe, a hőséget sem szeretem, ez a része nem hiányzik. Ami igen, azok az egész karneválheti kiállítási és egyéb érdekes programok, a virágkocsik fotózása.
Idén volt egy kis változás: eddig is volt friss virág, de száraz is. A sok, zömében száraz virág helyett szinte maximálisan az élő virág került előtérbe. Ez látszott a kompozíciókon is. Valahogy megszűnt a sok napsárga és bordó, illetve ha volt, akkor élő virág volt. Feltűnően sok fehér virág szerepelt az alkotásokon, ez is különlegesség.
Nagy szerencséjük volt a karneválon résztvevőknek, hogy nem szakadt az eső vagy nem lett még hidegebb, mint két éve. 20-22 fok volt, széllel, de eső nélkül -- szerintem ez ideálisabb, mint a 40 fokos afrikai hőség, vagy mint két éve, a 14 fok szakadó esővel.
Eső majd csak délután 2--3 körül kezdett esni, amikor a stadionos virágkocsi-kiállítás és folklórműsorok szoktak lenni, hát azt bizonnyal elmosta az idő, de legalább a felvonulás lezajlott baj nélkül.
14 kocsi szerepelt, plusz a galibás kiskocsik -- és rengeteg, igen színvonalas táncegyüttes.

Délután megnéztem egy igen aranyos filmet, Volt egyszer egy szerelem címmel.
Aztán anyám telefonált, hogy Danit várja, mert készen van a kaja. Rántott húsospalacsintát csinált, tartármártást és rakott cukkinit. Elbeszélgettünk, mondta, hogy ő nem tudta nézni a virágkarnevált, mert neki vagy nincs, vagy nem tudja hogy beállítani a DTV csatornát... Hát ebben én sem vagyok kompetens.

Öt körül jött Dani, hozta anyámtól a kajákat -- ő is kapott külön. Elvitte a göngyölegünket és a szendvicset.
Ettem majd' egy egész húsos palacsintát tartárral.

Egészen éjjel, majdnem fél 12-kor Szilvi jelzésére megnéztem a Kedvencek temetőjét, melyet jó 20 éve láttam, illetve előbb olvastam is (Stephen King)... és emlékeztem rá, milyen iszonyatosan izgalmas és jól megcsinált film volt -- hát most is maximálisan megállja a helyét! A 20 év alatt a lényegre emlékeztem, a részletekre csak, amikor most előjöttek. Huh! Nem kimondottan gyerekaltató -- mondjuk, én efelől tudtam aludni.