2017. augusztus 7., hétfő

Kezdődik a hét

Hajnaltájt jött a várva várt vihar. Nem volt különösebben nagy vihar szerencsére, szóval nem nyomta be az erkélyajtót, pedig óvatosságból odaraktam a dögnehéz gépszéket az ajtóhoz. Persze tudom, hogy a múltkori hihetetlen erejű szél úgy is benyomta, de egyebet nem tudok csinálni.
Még sötét volt, de amikor az eső csendesedett, kinyitottam mindkétfelől az ablakokat úgy, ahogy nálunk lehet (kikötözve, épp macskafejnyire), hogy hűljön a 32 fokos lakás. Tény, hogy hajnal felé már valamivel jobban lehetett aludni, kint a konyhában egész hűvös lett. Az én déli szobám azért nagyon ragaszkodott a meleghez, s bár nyitva volt kereszthuzat okán mindkét ablak egész nap, továbbra is vagy 5 fok különbség volt a lakás két oldala közt.
Mindenesetre nagy megkönnyebbülés ez a lehűlés most, gondolom, mindenkinek, de nekem különösen, aki alapjáratban is utálja és fizikailag, szívileg sem bírta soha a meleget. Kemóval együtt hatványozottan nem.

Mél az Internetpatikától, hogy rendelésem státusza megváltozott. Számlával, valamint, hogy átadták a futárszolgálatnak. Estefelé a futárszolgálattól mél, hogy előreláthatólag holnap kézbesítik a cuccot.

Délután Dani hozott a kedvenc kézművestől 4 gombóc fagyit és két kis sárgadinnyét.
Én odaadtam a rávalót, és adtam neki egy kemencés lángost, amivel Szilvi akart nekem jót tenni, de egy falat után rájöhettem, hogy csak nem tudok enni. Csak forgatom a számban, és a végén valahogy likvidálni kell...:(
Istenem, még egy kemó van, és egyre hosszabb a lefolyása... remélem, még ebben az évben kimegy belőlem, mert ez nem egy élhető élet egyáltalán.

Mikivel leveleztünk, aki a betegséggel kapcsolatban nagyon hasznos linkeket, tanácsokat szokott adni. Nagyon felkészült ebben a témában. Ezenkívül a készülő újabb e-könyvemről is beszélgettünk. Már nemsokára küldöm neki az anyagot.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése