2018. március 3., szombat

Jóleső szombat

Végre kialudtam magam.
Ágyneműáthúzással és itthoni gönceim kicserélésével kezdtem a ténykedést.
Nem is írtam, hogy jó hete elfogyott a 3 flakon gránátalmaszirup. 3 hónapon át kitartott, szerintem jót tett. Többet vagyok éhes, és kifejezetten több dolognak érzem az ízét. Naponta úgy kb. 2 óráig nem igazán tudok enni, de régen sem nagyon tudtam délelőtt. Utána viszont, ha ki tudom találni, mi az, amit megkívánnék, és főleg, ha frissen meg is tudom csinálni, akkor az jól szokott esni. A levesek szinte mindig jólesnek. Kávét még mindig nem tudok inni, gyógyszereket is nagyon limitálva és csak kicsiket. Ám még mindig lehetek bármilyen éhes, ha valamilyen kaja íze nem stimmel, már az első falat sem megy le. A savanyú kaják jól csúsznak, pl. csemegeuborka, ruszli, becsinált levesek, toroskáposzta.
Persze szerintem nemcsak a gránátalmaszirup, de a tápok is segítettek valamicskét. Két kilót visszahíztam a 18-ból. És hova megy? Nem ám a csoffadt s*ggemre vagy combomra, esetleg, hogy ne legyen vállfa a vállam. Nem. Naná, hogy derékra-hasra...
Lényeg, hogy legalább egy hete elkezdtem szedni a Flavin7 szirupot, melyet Esztertől kaptam. Szintén növényi kivonatokat tartalmaz, és az immunrendszeren kívül is elég sok mindenre kedvező hatással van.

Bencét fél 2 előtt elvitték, Szilvi pedig elment megint a Tecsóba olyan dolgokért, melyek tegnap kimaradtak. Így pl. hozott nekem vedres halászlét meg egy csomag vegyes sós szárazsüteményt, ami mostanában a mániám.
Megnéztem az Elif 122. részét, kiolvastam Andi Érzés c. verseskötetét és a Púder c. regényét.
Este A mi kis falunk 5. részén szórakoztam, majd megnéztem a Kísértő igazság c. amerikai misztikus filmet és a Vadászat Lisára c., 1996-os kanadai filmdrámát.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése