2015. december 4., péntek

Haramia gyógyít

Érdekes eset történt velem, amit vagy elhisz valaki, vagy nem; esetleg véletlen is lehet, tudom -- de elhiheti mindenki, hogy nem első eset ebben a témakörben, mióta macskás vagyok. Ami nem újdonság, hiszen pontosan 2003. július 19-e óta az vagyok. (A gyerekkoriakat nem számítva.) Amikor csakis én vagyok az ellátója, gazdája, "anyja" egy, majd két macskának.
Szóval előzetesként le kell írnom egy eléggé kínos problémát -- kényesebbek, ha akarják, itt nyugodtan abba is hagyhatják. Pont ezért írok blogot, mert személyesen soha, legfeljebb maximálisan bensőségesen, barátilag mondok el ilyesmit -- nos, itt leírom. Aki nem akarja, nem olvassa. És tudtommal amúgy sem sokan olvasnak, mivel nem szoktam reklámozni magam, illetve fellelhetőségemet.
Szóval az történt, hogy éjfél után nem sokkal rádöbbentem, hogy előző nap folyamán valami fontos élettani folyamat kimaradt a napból, amit észre sem vettem. De most, hogy rádöbbentem, tudtam tapasztalatból, hogy ennek nem lesz jó vége, nekem egy nap kimaradás is szinte műtéti folyamatot eredményez... de ez nem vicc. Így tényleg gyenge, kíméletes gyógyszerhez folyamodtam, amit anyám, nagynéném is ajánlottak mindig: a Laxbene, ami nem csikarja az embert halálra, csak fellazít bizonyos dolgokat, és másnapra minden rendben lesz. Egy nap után ez még segít, és nem ragaszkodnék erősebbhez. Gyerekkoromban sokat szenvedtem ettől a problémától, olyan is előfordult, hogy két hétig nem volt és kórház lett a vége...
És kisgyerekkortól kezdve ismertem a fokozatokat. Napokig nem szólok. Mikor szólok, akkor is feleannyi nap kimaradást merek bevallani... s akkor jön először az anyalevéltea. Semmi. Aszalt szilvára sok víz. Semmi. S aztán a ricinus... áááááááááááááá! Netán a beöntés.
Nem először, sőt, évek óta előfordul időnként a Laxbene enyhe lazító használata 1 nap kimaradása esetén; semmi gondom nem is volt vele idáig. Ami most történt, azt nem értem, pont a leírtakért.
Az történt, hogy hajnali fél 5-kor, rossz álmokból ébredvén pár óra alvás után (tudvalevő, hogy fél 2-2-nél korábban ritkán fekszem) azt tapasztaltam, hogy Haramia mint őrült, nagy dorombolásokkal járkál körbe-körbe az ágyamon, fejem körül, szimatolgat meg ilyesmi. Tudvalevő, hogy ő nem szokott azért felkelteni SOHA, hogy éhes, tőle akár délig lehetne aludni!
Mondtam, hogy hagyjon békén, nagyon álmos vagyok. Ugyanakkor az istennek nem tudtam aludni, mire egy idő után tudatosult bennem, hogy émelygek, fáj az egész emésztőrendszerem, némi csikarással, közepes fájdalommal. Még Honesty sem jelentkezett pedig a reggeliért, addig is volt még legalább egy óra...
Mivel nem tudtam aludni és elég kínos volt a közérzetem, ki is mentem bizonyos helyiségbe. Ott tanyáztam legalább fél órát. Egy szál XXL-es hálópólómban fáztam is. Aludtam volna szívesen, hiszen 2-3 óra alvás után ki van magánál? Hideg is volt, sötét is, ilyenkor meg látni sem szoktam, csak nagyon mérsékelten, apró, szakaszos szemhéjemelgetésekkel.
Csikaródtam, fájtam, de csak elég nehezen indult be valami. Ez még nem a végeredmény-állapot, tudtam jól. Máskor, mikor beveszem ezt a gyógyszert, még sokszor rendes kialvásos felkelés után sem indít be semmit, rá kell dolgozni egy kis teával, kávéval, mire tényleg tapintatosan megszületik az eredmény, mintha csak kisdolgozna az ember... Hátránya, hogy aznap még többször megszületik... tehát úgy célszerű bevenni, hogy nincs jelenése az embernek sehol, legalábbis jó délutánig.
Miután félórát ott ücsörögve már zsibbadni kezdtem, s hiába volt eredmény, csak fájt a hasam, hát már csak befejeztem, mivel további konkrétumokat nem észleltem bármiféle próbálkozás eredményeképpen sem. Néha arra gondoltam, hogy ha jobban belegondolnék, tán hányni is simán tudnék...
Azért úgy láttam, nem volt hiábavaló az itt ücsörgés, csak azt nem értettem, miért fáj ugyanúgy a hasam.
Némi meleg vizes mosdás és egyéb ellátmányok után kilépve persze láttam: Honesty is felébredt, és halkan nyávogott egész vécés és fürdőszobai lét alatt. Ellenőrzött, vagy mifene, tény, hogy nemsokára neki úgyis ennie kell, tehát kivánszorogtam és kiraktam a macskakaját, majd fogvacogva visszadideregtem magam az ágyba. Órán keresztül még a hideg is rázott, pedig imádom alvásra ezt az éghajlatot, hogy egyszerűen jólesik betakarózni a jó meleg paplannal.
Aludni csak nem sikerült, mert fájt a gyomrom, beleim; és már nem is tudtam, hogy hányingerem is van-e vagy sem. Meg hogy egyáltalán mifene van!
Aztán jött megint Haramiám. Hatalmas dorombolással járt körbe-körbe az ágyamon, rajtam keresztül-kasul, a fejem körül, szimatolgatott stb., majd hihetetlen, de nagy dorombolással, egész kis három kilója melegével a hasamhoz(!!!) gömbölyödött be. Pedig aki ismeri egy kicsit is Haramiát, az tudhatja, hogy nem szokott ilyet csinálni, meglehetősen távolságtartó, kevés ész táplálta, autista macska; de hát nem ezért szeretjük.
Akkor csinálták ezt mindketten, mikor a vállam eltört és gúzsban voltam. Mindkét macska megérezte, hogy baj van, és szorosan dorombolva körém feküdtek, persze úgy, hogy egymást a világért sem érintsék -- ez főleg természetesen Haramia szemszögéből nézve volt fontos --, de lényeg, hogy határozottan éreztem tapintatukat, empátiájukat, és azt is, hogy segítenek a gyógyulásban.
És az epeműtétem után is éreztem, amikor pár napig azért nem voltam százas; nos, akkor is igyekeztek meleggel, dorombolásokkal nyugtatni, gyógyítgatni!
Itt még meg kell jegyeznem, hogy bár ritkán sírok, de néha azért előfordul, ha nagyon neki vagyok keseredve. Olyankor is segítenek a macskák... Jönnek, dorombolnak, vigasztalnak. Vagy egyik, vagy másik, vagy mindkettő.
Szóval Haramia odagömbölyödött a hasamhoz.
Akkor még úgy éreztem, hogy ekkora fájással és rossz közérzettel úgysem fogok tudni elaludni, de jólesett a kis test melege, megnyugtató volt a hangos dorombolás. Egyben szinte kitüntetve éreztem magam: Haramia hozzám bújt önként!
Még félálomban éreztem, hogy már csak hullámokban jön a fájás, mintha a rosszullét és a hidegrázás is kezdene elmúlni! Haramia még mindig ott volt. Hihetetlennek találtam ezt az egészet, de annyira álmos voltam, hogy ezt nem taglaltam ki hajnalban magamban sem. Lényeg, hogy elaludtam....
Amikor jóval később ébredtem, már nem volt körülöttem macska, de nem fájt a hasam, és minden zajlott tovább a megszokott menetrendben. Természetesen délutánig állandó vendége voltam a budoárnak, asszem, meglehetősen kitisztultak a dolgok...
Szóval akárki akármit mond, én hiszek a macskák gyógyító kisugárzásában...

6 megjegyzés:

  1. Kedves Dragoncat!

    Velem is történt olyan eset, hogy nagy fájdalmaim voltak, és a macskám, aki ritkán szokott ilyet tenni, odafeküdt hátamra a fájós részre, és enyhült, el is múlt a fájdalom. Szóval szerintem is simán lehet, hogy segíthetik a gyógyulást. Küldök egy kis vidámságot, az is segít gyógyulni:
    http://www.slideshare.net/presentation12345678/macska-naplo és
    http://www.slideshare.net/presentation12345678/a-macska-56244128?related=1
    Mielőbbi jobbulást kívánok!

    Szép napot!
    Ildi

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszi szépen, nagyon kedves összeállítások!:)
      Most már jobb, már lényegében csak az "alap" fájdalmak vannak meg, azokkal meg együtt kell élni némi kenőcs kíséretében.:)

      Törlés
  2. Kedves Dragoncat!

    Örülök, hogy jobban vagy. Most láttam, hogy a Macska napló pps-nek nincs hangja, pedig anélkül nem az igazi szerintem. Itt meg tudod nézni hanggal: http://videakid.hu/videok/termeszet/a-macska-naplojabol-cica-dorombolas-Hqyw9CutGbjbdwrn

    Szép napot!
    Ildi

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Megnéztem, köszi!:) Mindkét macska nagy ijedelemmel gyűlt körém az időnkénti nyávogásokra... :D :D

      Törlés
  3. A hátfájdalmaddal kapcsolatban még írnék valamit: én nagyon szkeptikus vagyok a mindenféle csodapirulákkal kapcsolatban, de most beszéltem a nagybátyámmal, akinek annyira fájt a válla, hogy nem tudta, hogyan feküdjön, hogy elviselhető legyen. Másfél hónap alatt rendbehozta egy kurkumás termék, Jutavit kurkuma forte a neve. Szerintem még az is lehet, hogy a legolcsóbb, nincs 2000 Ft egy doboz, ez azt hiszem kéthavi adag. Egyébként a nagybátyám térde is fájt, és az javult a porcerő tablettától, de a válla egyáltalán nem. Szerintem egy próbát megérne ez a kurkuma tabletta.

    Szép estét!
    Ildi

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Megjegyzem, köszi.:)
      Én 3-féle kenőcsöt használtam felváltva, a Voltarent, a Flector gélt és a mentolos lóbalzsamot. Szerintem elviselhetővé tették a fájdalmat; persze van különbség az alap reumás fájdalmak és a balesetes fájdalmak gyógyulása között - az előbbi meglehetősen krónikus, idült; míg a másodiknak mindenképp "lejárati ideje" van, mert a belső sérüléseknek is meg kell gyógyulnia.
      Mindenképp kell kencézni, az biztos. Idült ízületi gyulladásokra meg csontritkulásra (s az abból eredő csont- és reumatikus fájdalmakra) sajnos, állandóan amúgy is szedek.
      Felírom mindenesetre, jó lesz, ha nem felejtem el - köszi szépen.:)

      Törlés