2015. december 9., szerda

Év végi verslistás ajándékok

Ma nagy öröm és meglepetés ért, bár igazság szerint Attila erre hétvégén felkészítette a tagságot, mely szerint ezen a héten miket várhatunk a postán.


Vajon a decemberi küldeményekhez
alapból "jár" ez a cuki pecsét?

Ugyanis rengeteg az olyan eset, mint a múltkor velem is előfordult, hogy hiába megvan a kontaktus a címzett és a csomaghozó között, még akkor sem képes VÁRNI ez utóbbi, ha netán 10-ből 1-szer nem működik a kaputelefon beengedő gombja, hanem értesítés nélkül (és itt ezen a, régebben elképzelhetetlen felületességen van a hangsúly!) már húz is elfele. Attila figyelmeztetett bennünket, hogy akár van értesítés, akár nincs, a héten mindenképpen KERESSÜK a postán a jelzett csomagokat, mert csak 8 napig tartják és utána "vissza a feladónak", másrészt nagyon drága a posta, és még egyszer már nem tudja számunkra ingyen postázni, hanem az oda-vissza útért is fizetni kell. Így számunkra a postaköltség ingyenes, ám ez annyi tag esetében igen tetemes összegre rúg, nemhogy ha még triplázni kell (ui. ha visszaviszik, eleve azt is megfizettetik vele, aztán esetleg, ugye, újraküldés...).
Múltkor mondta, hogy Debrecen egyik igen ékes bizonyítéka a hanyag csomagkezelésnek: egy hónap alatt négyet kapott vissza, hogy Nem kereste vagy Nem kézbesíthető. (Emlékszem, az enyémre is ez a második volt írva, mikor nagy mázlimra, leszaladva még éppen ki tudtam rángatni a vezetőülésből az illetőt, aki pedig ezért biztosan nem kap szerintem több fizetést, hogy ilyen sz@rul végzi a munkáját.) Régen ilyen elő nem fordulhatott volna, eleve dolgozott az ember, és mi van, ha egy aláírandó cuccról még csak értesítést sem hagynak? Akkor is csak bejutott a házba a postaládákhoz valahogy, nem? Onnan meg már két méter a lift, amivel felhozhatja, hiszen kommunikáltunk a kaputelefonon, attól, hogy nem működött az ajtónyitó. Anno én a világon minden olyat, ami nem mezei levél, értesítővel vettem fel.
Egyébként már az értesítőt is szigorították: régebben még aznap érte lehetett menni 5 után a cuccért. Mostanság meg nem: majd másnap!




Visszatérve a mai dologra: csengetett a "rendes" saját postás, normálisan az ő idejében -- szerencse, hogy nem külön csomagpostás hozta ki, mert akkor lett volna probléma.
Alá kellett írni, és bubis borítékban kaptam egy Képzeld el... irodalmi folyóiratot, a Verslista legújabb kiadványát, valamint Attila ajándékait, amit a tagoknak szánt: egy kis dísz, karácsonyfára is akasztható mikuláspingvin; a másik pedig igazi kuriózum...
Idősebbek biztosan emlékeznek még szüleik jóvoltából, illetve saját gyerekkorukból azokra a kis, A6-os, puha fedelű, 4 Ft-os könyvekre, melyek az Olcsó Könyvtár sorozatban jelentek meg. Tudtam, hogy Attila ezeket régóta gyűjti, de azt hittem, saját hobbi! (Persze ettől még lehet.)
Anyukámnak is volt egy teljes vitrinsora ezekből... a leghíresebb regények, klasszikusok is megjelentek e sorozatban, manapság már egynémelyiknek a fedele is olyan kopott, hogy nem vehető ki rajta az ábra.
No, Attila átköttette ezeket kemény fedelűvé, bőrgerinccel, úgyhogy tényleg egyedi és csodás ajándék. Nekem Anatole France: A király iszik és más elbeszélések jutott. Véletlen vagy sem, de 1956-os kiadás! Ehhez járt egy verslistás emblémákkal ellátott kis ajánló... Szóval tényleg tök jól éreztem magam tőle.
Le is fotózgattam, pedig ha tudtam volna, hogy egy másik csomag még a postaládába is befért, amit ezek szerint nem kellett aláírni, akkor kivártam volna az együttes fotózásig -- mindegy, lényeg, hogy délután a markomat ütötte egy A5 postakész borítékban levélként feladott könyvcsomag: a Sodrásban 2015 antológia (melyben ugyan nem vettem részt, de megkapta minden tag ajándékba), és egy, küllemben a Képzeld el...-hez hasonlító Feketén-fehéren irodalmi folyóirat, melyben kizárólag egy költőnő tagunk írásai vannak 40 oldalon.



Úgyhogy, ha már így alakult, ezt a küldeményt is lefotóztam külön, majd az egészet együtt.
Ahhoz képest, hogy úgy vagyok tag, hogy jövő évre (tehát gyakorlatilag még_ most_ nem is lennék az) befizettek mások, már rengeteg mindent kaptam.
Még mindig nagyon szokatlan nekem úgy globalice ez eseménysor.

Így aztán itt az egész napi ajándéksorozat:


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése