2015. december 16., szerda

Lakásfenntartási a felére... de legalább...

Megjött a lakásfenntartási hozzájárulás kérelmemre a határozat.
Ez az, ami -- többek között -- év elején úgy lett terjesztve, hogy megszűnik. Tényleg nyomát sem láttam legalább fél évig, hogy valamilyen formában megmaradt volna. Annyifélét olvastam vele kapcsolatban, hogy tényleg csak véletlen, hogy mikor a kormányhivatalban az fht. ügyemben kétszer is kellett járnom, rá mertem kérdezni, hogy a lakásfenntartást is itt kell-e vajon intézni, vagy megszűnt...? Akkor azt válaszolták, hogy nem, azt a régi helyen kell.
Erről írtam is, mikor intéztem.
Aztán Szilvi, mikor amúgy is fent járt, kért űrlapot a városházán.
Mikor intéztem, a hölgy a közös képviselős oldalra nem is figyelt, lesemmizte... sok minden változott. Ő is mondta, hogy teljesen más most már minden. Mindenből az ahavi igazolások kellettek volna, amiket még meg sem kaptunk... pedig amúgy mi mindig mindent olyan precízen előkészítünk és összegyűjtünk. Fizettünk is egy csomót itt ennél a jó drága fénymásolónál... de minek.
Azóta jött két ajánlott levél egyszerre hiánypótló iratok bekérése végett, de a hölgy  előre megmondta, hogy én azokat ne vegyem figyelembe, majd jön a határozat. Ugyanis ők azt lekérdezik a MÜK-től, hogy tényleg tartjuk-e a kapcsolatot stb.
Hát... mit mondjak.
El nem törölték, csak éppen 5700 helyett 3000 lett a hozzájárulás. Emlékszem, a kérésem 2. évében 6000 is volt, utána visszavitték 5700-ra. Most meg bizony, hozzá kell szokni, hogy csak majd' fele, és annyival többet fogok fizetni a... fűtésért. Így is jégcsap a kezem pedig, olyan hideg van, szándékosan nem fűtünk "rendesen", mert nem illik dőzsölni. Igaz, az ablakok is szarok, ki kéne cserélni, 31 évesek...
Anno emlékszem, pólóban és rövidgatyában voltam télen itthon, és feszt nyitva voltak kicsit az ablakok... Én elhiszem, hogy az sem normális, de mióta saját mérésű fűtésünk van, azóta bizony nemhogy beöltözünk, de még így is fázunk.

A postás ajánlott levele után nem sokkal újra csöngettek: öcsém hozta a mobilokat. Beszéltünk pár szót, elmeséltem neki, mi ez a fene nagy gazdagság, hogy mér van kettő:)... meg véletlenül szóba jött, hogy hanyatt estem az asztalról, szörnyülködött egy sort, aztán megköszöntem a mobilokat és lement (ugyanis a 4.-en laknak:))).

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése