Városházi ügyintézés

Valahogy olyan rosszul aludtam, ez általában így van, ha olyan "nemszeretem" intéznivaló vár rám másnap, hogy szinte lehetetlen kikapcsolni az agyam még éjjelre is.
Reggel átnéztem mindent a beadványhoz. Minden másolat megvolt, az eredetiket ilyenkor viszem külön tasakban, nehogy probléma legyen. Mert egyébként egy év hosszú idő, és mindig változik valami. Kiderült, hogy a beadandó tízoldalas űrlap a Szilvi részéről több helyen is hiányosan van kitöltve, Szilvi pedig még nem volt itthon.
Mindegy, gondoltam, végül is a hónap folyamán ráér ez az ügyintézés, csak akkor potyára aludtam sz@rul. 😕
Már elmúlt jóval dél, mikor hazajött, kiderült, hogy az apjának rendezett valami papírokat a városházáról szintén, aki most ment nyugdíjba. Meg intézte a gyereknek a biztosítónál az éves biztosítást, mert azt újabban érdekes módon az iskola mintha lerakta volna a válláról.
Mindenesetre mondtam, hogy több helyen is elfelejtette kitölteni az űrlapot, de nem baj, majd megyek jövő héten (szerdán, csütörtökön van személyes ügyintézés, ezeket nem szeretem levélben intézni. Itt helyben meg tudják mondani, minden rendben van-e, nincs-e pótlandó vagy hiány stb., jól van-e kitöltve a beadvány és ilyenek).
Persze Szilvi kitöltötte seperc alatt, úgyhogy mivel csütörtökön délután van ügyfélfogadás, még simán el tudtam menni. (Már pedig egészen eleresztettem a dolgot, azaz megnyugodtam... de rájöttem, hogy úgysem úszom meg, jobb az ilyesmin túlesni!)
Úgyhogy negyed 3-kor kimentem egy 45-öshöz, fel a Kossuth utcára, onnan gyalog a városházára. Szokásos bejelentkezés a recepciósoknál, belépőkártya stb., majd fellifteztem a 4.-re.
Nagyon hamar végeztem, nem voltak előttem. Új, fiatal ügyintéző nő volt, nem a már ismert idősebb hölgy, aki mindig végig kommunikált, kérdezett, kommentálta a dolgokat. Ez a mostani figyelmesen és csendben átlapozta, -olvasta, -nézegette az egész paksamétát, és teljesen rendben talált mindent, csupán a végén mondta, hogy rendben vagyunk, visszaadta, amikre nem volt szükség, és már mehettem is.
Hurrá! Mindig nagy könnyebbség egyrészt a zökkenőmentes ügyintézés, másrészt, hogy túlvagyok rajta.
A városháza lépcsőjén most is kerestem volna piros, szív alakú levélkét, amilyet tavaly, pontosan itt, ugyanúgy nov. 15-én itt járva találtam... De most sajnos, tisztára volt seperve.😏

A Széchenyin vártam félórát valami járműre, valahogy az istennek sem akart semmi jönni, pedig elég sokféle busszal haza tudnék jutni. Így végül egy trolira szálltam, ami ugyan csak a Segner térig visz, de így legalább bementem a Tescóba. Vettem pár dolgot, meg egy kisadag kaját is.
Utána vártam egy 45-öst két megálló erejéig.
Otthon elrendezkedtem, ettem, majd megérdemelt pihiként megnéztem A legbátrabb páros 4. részét.
Később olvastam, neteztem, közben pedig Konyhafőnök és BK.