Orvosnál

Délelőtt megint befújtam a konyhaablak keretét, a párkányt a szódabikarbónás-ecetes egyveleggel. Utána persze az erkélyajtó környékét is alaposan befújtam.
Sokkal kevesebb már a poloska, mint egy hónapja, napok telnek el, mire bárhol kint is látok egyet. Ahhoz képest, hogy egy hónapja kint se lehetett egy métert mozdulni, hogy valamerről ne látnék poloskát... és bent sem lehetett ablakot nyitni, csak bonyolult megelőzési manőverekkel!

Kiolvastam Nicholas Sparks: Menedék c. könyvét. Hátborzongatóan jó volt.
Kora délután készülőre vettem a dolgot, és fél 3 körül el is indultam az orvosi rendelőbe.
Elég sokan voltak, de bíztam benne, hogy hamarabb végzek, lévén, hogy nem óhajtanék bemenni, csak gyógyszert íratni anyámnak és magamnak.
Szerencsére ki is jött Juditka, úgyhogy sikerült odaadni a listát, valamint odaadtam már egyúttal anyám második szemműtétjének az itthagyható zárójelentését.
Hála istennek, nem kellett nagyon sokat várni, félóra elteltével maga a doktornő ki is hozta a recepteket.
Mentem a gyógyszertárba, ahol a legfontosabb, már hiányzó gyógyszereket ki is váltottam anyámnak is, nekem is. Most hosszú idő után megint kérnem kellett az ekcéma elleni kenőcseimet is, pedig már, én balgatag, azt hittem, túlvagyok rajta hosszas évek után! Fél éve fogyott el a nappali kenőcs utolja, és mivel tünetmentes voltam, nem is írattam ki továbbá. Na nyilván, hogy mostanra újra kezdődött!
Amit megfigyeltem, hogy a kezem ugyanazon részein kezdődik újra, ahol annak idején, 2011-ben is. Ez tehát megint csak olyan nyűg, aminek kezelését nem tanácsos abbahagyni!
És bizony elég hosszadalmas volt a gyógyulás, most kezdhetem elölről.
Így kiváltottam a nappalit, éjszakait is. Ezekre kicsit várnom kellett, de szerencsére nem úgy, mint régen a másik gyógyszertárban, hogy mondjuk, jöjjek vissza 2-3 óra múlva. Itt kb. 10-15 percet kellett várnom.
Ezután benéztem a 100-as boltba, majd hazafelé a Sparba vettem az irányt, ott is vásároltam.
Megint csak elég eredményes nap volt.
Otthon virslit főztem, ettem. Anyámat felhívtam, mi újság van, hogy van ő, hogy van Márton... Később unokahúgommal cseteltem Mártonunk hogylétéről.

Este Survivor és BK, majd netezés, játék volt éjszakáig.