Mozgalmas nap, ajándék naptár

Ma megjött az adóigazolás arról, amit júliustól szeptemberig összeszűkített 13 nap alatt -- igazából úgy szűk másfél hónap -- dolgoztam a volt melóhelyemnek a szakmámban. Kiszámoltam az napi maximum feletti adóköteles részt, s annak a 15%-át kell majd önadóznom -- ez 6600 Ft. Mivel papír nem jön, programom nincs hozzá, fizetni meg ennyi bevallanivalóhoz nem nagyon akaródzik egy adóbevallásért, és nem is lesz miből, így benne van a pakliban egy márciusi adóhivatal-látogatás papírért -- kitöltöm, amit nekem kell, viszem ezt az igazolást, az alapok kitöltése után kérek egy számot, s elvileg létezik valami segítség azoknak, akik nem biztosak vagy nem tudják kitölteni. Én nem akarok blindre menni, úgyhogy jó lenne majd egy az egyben túlesni rajta.
Ez nem most lesz, mert minden hónapban van valami. Januárban a vízórák... mostantól pedig a közművek évi elszámolása következtében számolni kell akár egy tízest is pluszban közművenként; s egyébként is van május közepéig idő. Csak hát én buzgómócsing vagyok, és szeretek mindenen hamar túlesni, amin csak tudok.
Ezenkívül telefonált Etelka, aki már NYES-en van egy éve, és csak látogatási céllal jár néha anyámhoz.
Most a MÜK-ben tett intézkedési kísérleteitől volt nagyon felajzva, ui. szerette volna, ha neki is jár nyugdíjasbérlet. De (nekem már természetes, hogy senki nem tud semmit és mindenki mást mond a hivatalokban is), küldözgették egyik helyről a másikba, mindenki és mindenhol másra hivatkozott, nem tudnak semmit arról, hogy nyeseseknek jár-e nyugdíjasbérlet...
No, ezt a tortúrát mondta el nekem végeláthatatlanul felajzva, az volt a problémám nekem ezzel, hogy egyszerűen annyira mondja, mondja, mondja, hogy közben, ha tudnék valamire neki választ, észrevételt, tanácsot adni, hát nem tudom. Egyszerűen nem hallja, nem akarja vagy nem veszi észre, hogy én is mondanék valamit. Esetleg ráadásul olyat, ami hasznos lenne neki.
Engem már ez idegesített fel a végén, hiszen mivel Szilvi nemrég járt a MÜK-nél, most az új évben sok új változás van, másokat olvas az ember neten is, mint eddig, vagy pluszban olvas még dolgokat, amikről viszont a hivatalokban nem tudnak, sőt, idegesíti is őket, ha az ember a netre hivatkozik...
Lényeg, hogy nem sikerült elintéznie a bérletet, emiatt nagyon fel volt dúlva.
Annyit azért sikerült neki egy lélegzetvételnyi pontrakásnál elmondani, hogy figyelj, Etelka. Kapos a nyest? Kapod. Decembertől nyugdíjas leszel, ugye? Ugye. 39 éve van egyébként, és két évvel idősebb nálam.
Mondom: nem tök mindegy neked, milyen címen kapod? Csak kapjad.
Mert az is baja volt, hogy most a kormányhivatalnál ő munkakeresőként lett beregisztrálva. Pedig ő mondta, hogy ő nyesen van és rohadtul nem akar már ennyi idős korában, ennyi munkaviszonnyal és decemberi öregségi lehetőséggel dolgozni, kivan a töke is már az egésztől, nem fiatal már, nem bírja stb.
Mondtam, hogy Szilvi is mondta, hogy a MÜK-nél most ez van, mindenki, aki kap valami támogatást, az illik, hogy munkakereső titulusban legyen. Attól még nem biztos, hogy a 60-asokat fogják elsőként kirángatni jeget törni vagy szemetet szedni! De hogy be kellett neki jelölni tanfolyamokat, hogy milyeneket akarna. Hát ő már nem akar semmit! Ebben egyetértek: én már az ECDL alatt, 52 évesen is tapasztaltam, hogy rohadtul nem úgy fog már az ember agya, mint fiatalabb korban. De lényeg, hogy valamit beír, decemberben meg elmegy nyugdíjba. Ehhez képest nekem sokkal több félnivalóm van, mert én még csak nyesen se vagyok, és nyugdíjas is csak áprilishoz képest 4 év múlva lehetek! S addig semmire semmi esélyem!
De hát ez, ugye, az én problémám. Én nem pattoghatok senkinek...

Ez a beszélgetés akkor kezdődött, mikor már rohadtul éhes lettem volna, és majd' egy órát tartott...
Utána mentem volna valamit enni, akkor meg hívott anyukám. Az se rövid tészta... több mint egy óra, és én ezalatt vállamhoz szorítva meg fél kézzel valahogy csináltam krumplipürét és cordon bleut, hogy legalább mire befejezzük, tudnék már 4 óra körül valamit mára már zabálni!
Ja, közben még a postás is jött, de csak beadni egy küldeményt, ami nem fért be a postaládába -- milyen rendes!

A noésok küldtek ajándék asztali naptárt a támogatásért, ami nagyon jólesik egyébként.
Sok éve már, hogy támogató tag lettem, és ez a státuszom akkor sem szűnt meg, amikor kirúgtak, gondoltam, míg lesz ami jöjjön a számlámra, addig megmarad a minden hónap elején levonásra kerülő 2 ezer Ft. Régen ezen felül még havi rendszerességgel évekig támogattam onnan állatokat, de most már azt sajnos, nem tehetem meg. Sőt, a helyi menhelyet is támogattam, de azt is meg kellett szüntessem -- mindent nem bírok. Viszont a noésok oly rég megvannak már, hogy míg tehetem, addig teszem -- elvonok én magamtól annyi mindent, hogy ez a legkevesebb. Másoknak ez két doboz cigaretta, ismerek olyat, akinek napi adag. Na. Akkor már nehogy meg legyek szólva.

Kimostam egy géppel is még ráadásul, mert Dani fehér cucca nem volt annyi, hogy érdemes lett volna beindítani egy gépet, így várni kellett hozzá.