2017. szeptember 26., kedd

Rajzok -- 2. sugárra

Ma még pár órát dolgoztam a rajzokon, színeztem, kontúroztam, árnyalgattam, hátteret satíroztam, aztán rámondtam az áment.
Íme:


Megnéztem az Elif tegnapi, 16. részét.
Délután zsinórban telefonáltak anyám és István, mindkettejüknek beszámoló kellett.
5 körül készülődni kellett lassan.
Ma roppant ráfáztam, mert a szűk választékból kinézett 22-es Y-os volt... nem sűrűn használom a Nagyerdőig ezt a járatot, így nem vágtam, hogy az Y-os nem áll meg a Klinika előtt, mert az Auguszta felé csap kanyart. Mire kapcsoltam, már elhagytuk az Augusztát, holott az lett volna az utolsó lehetőségem, ott leszállni, elmenni a Klinika hátsó bejáratáig és úgy begyalogolni.
De nem, ez nem jött össze... úgyhogy a körjárat szerint visszakanyarodott befelé a városba... csordogálás, majd leszálltam a Rákóczinál, jó sokat gyalogoltam a Csapón a Fő utcára, ahol épp megcsíptem egy 1-es villanyost. Így értem a Klinika elé, ilyen viszontagságos út után akkorára a bejárathoz, amikorra elvileg már bent kellett volna várakozni az időpont szerint.
Katám mondta, hogy ma nem jön kísérni, de hát meg kell tanulni egyedül is hősnek lenni...:)
Nem kellett volna majréznom, mert úgyis később került rám a sor, de 2 perc múlva 7 óra volt, amikorra odaértem, pedig a tüdőm majd' kiköptem, úgy rohantam végig a sötét Klinikán, azért mi tagadás, jó távolra be kell menni, a 6. balra-út, s még azon is jócskán le.
Ez a kép, ami fogadott, azonban más volt, mint a tegnapi. Egy néni volt összesen a kísérőjével, őt kellett csak kivárnom, és úgy negyed 8 körül behívtak. Mindegy, lényeg, hogy nem kellett volna sietni, de ezt ki tudhatja előre?
Utánam még jött ugyanaz a nő a férjével, aki tegnap is utánam jött még.
Papír nem kellett, már megismertek és név szerint szólítottak.
Szerencsére a papucs eszembe jutott, vittem. Ugyanaz a "szertartás" játszódott le, mint tegnap -- megkaptam a 2. sugarat. Utána "egészségemre" kívánják a terápiát.:)
Úgy 7.40 körül lettem kész öltözéssel együtt, aztán kiügettem a sötét parkrészből.
A 24-esig még negyedórát kellett várni, addig ültem a megállós padon, szerencsére volt pár ember a közelemben. Hallgattam a Víztorony szórakozóhelyről idáig hallatszó zenét és néztem az égen a mászkáló lézersugarakat, kikapcsolódásként a sarlóholdat.:)
20.40 körül értem haza.
Ettem, megnéztem a BK-t, majd netről a Survivort.
Netezem még egy kicsit, de verset írni már nem sok ambícióm van.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése