Flami

Ő egy tündér, és szerintem nem túlzok. Internet révén ismerkedtünk meg egy macskás fórumon. Már netezés alatt kiderült, hogy rengeteg közös dolog van bennünk...
Mikor legelső macskás találkozómra, évtizedek óta először egyedül, vonattal felutaztam és betettem a lábam a fővárosba, ő egyike volt annak a három emberkének, akik kijöttek elém a Keletibe, és ugyanaznap a program végén ő volt, aki önként felajánlotta, hogy ki is kísér az állomásra, amitől, felnőtt ember létemre, bevallom, teljes szívemből féltem, mivel abszolút nem tudtam tájékozódni - és szívesen meg is tette szinte a legelején a felajánlást, s ezáltal lehetővé vált, hogy egész idő alatt ne azon görcsöljek már magamban, hogy hogyan fogok eljutni az állomásra...
Az első személyes találkozás, a vacsora alatt természetes, hogy egymás mellett ültünk és beszélgettünk - és ezek után minden közös programnál kerestük egymás társaságát. Ő is (1.) elvált és (2.) fiúgyermekével élt egy (3.) hetedik emeleti, (4.) ugyanolyan alapterületű (5.) panellakásban - én is, szóról szóra. (Nekem ugyan van egy lányom is, de ő már akkor kirepült itthonról.) Mindennapi gondjaink hasonlók, bár az én gyerekeim már kinőttek az iskoláskorból, azért ugyanazokon én is átestem velük, mint amelyeket most Flami él át kamaszfiával.
Ráadásul 2-2 cica is boldogít minket, és ezekből kettőnk 1-1 maine coon macskája, Hateya és Honesty alomtestvérek, így szinte rokonok is vagyunk.
Ha bármilyen lelki gondom volt, ő volt az első, aki észrevette és aggódva e-mailezett egyből. Én is ugyanezt teszem, ha nála észlelek nehezebb időszakot.
Mikor 3 hónapig félkarú voltam és padlón, ő egyike volt azoknak, akik lelkiekben rendszeresen segítettek talpon maradni - amiből még volt kettő, ha már fél kar nincs...
Igen gyakran találkozunk, ha Pestre megyek. Együtt járunk kiállításokra, macskás találkozókra - már macskásbarát-esküvő is volt, amin szép számmal részt vettünk, s aztán Szentendrén töltöttük a napot. Rendszeresek fanyűvős kajálásaink, melyeken hármasban, négyesben, illetve társaságban vagyunk, s ezeken rekeszizom-fájdítóan sokat nevetünk és örülünk egymásnak.
De egyezik még nálunk a hitünk és annak megélése-gyakorlása-megbeszélése; valamint - előzővel abszolút nincs kapcsolatban, de - Szakács Béla iránti olthatatlan rajongolásunk, amit fel nem foghat más, csak aki rá bír hangolódni arra a hullámhosszra... nekünk mindenesetre élmény és kikapcsolódás azon a fórumon is találkozni.
Megcsinálja az adóbevallásomat, én pedig hálából - ezért is vagy másért - rajzolok neki... vagy olyan könyvekből ajándékozom, amihez valamilyen közöm van. Amúgy is rendszeresen kedveskedünk egymásnak nemcsak szülinap, névnap, karácsony alkalmából, hanem legtöbbször "csak úgy" is - ha már találkozunk...
Nyáron meghívott minket magukhoz, így eltöltöttünk néhány órát jó hangulatban, citromos Gösserrel, sütivel, fagyival - és láthattam élőben a cicáit; valamint meggyőződtem róla, hogy Gergő fiatalember mennyit nőtt 3 év óta, amikor utoljára láttam, és milyen érdeklődő, udvarias, korát meghazudtoló "szövegkészletű" és kifejezőkészségű nagyfiú.

Remélem, sokáig megmaradunk baráti jelleggel egymásnak. Érdekes azért, 230 km ide vagy oda, mégis fontos nekünk, hogy folyamatosan kapcsolatban legyünk - akár tudunk személyesen találkozni 3 egymást követő napon is, akár hónapokig sem.
Flami, mindig maradj ilyen, mint amilyennek megismertelek és amilyen vagy: kedves, őszinte, mosolygós, jó szándékú és tiszta lelkű emberke...