Csoda szavak nélkül

Csoda. Mese, szavak és prózai hangok nélkül, dióhéjban.
Egy sors, egy lélek, egy belső tisztaság.
Szerencse, mert jó helyen, jó időben kerül épp oda.
Felismerése a kivételesnek, a zseninek, a Jónak, a nemesnek, a rendkívülinek.
Aztán a Rossz, a gonosz, mely már csak brahiból is jelen van bárhol. Célja pusztán a rombolás, pusztítás.
Kiszolgáltatottság, reménytelenség, halálvágy.
Segítség, önzetlenség. Ekkora tán nincs is.
Átváltozás.
Mégis... reményt ad, egy új élet lehetőségét.
Mindenkinek, annak is, aki csak nézi.
Hogy kibonthassa és megajándékozhassa a világot azzal, amije van: Istenadta tehetségét.
Gyönyörű és megrendítő történet.
Ha ezerszer nézem is, a sírás fojtogat.