Akvarell és tempera

Régebben, mikor még nem volt net, több idő volt olvasásra és rajzolásra is. Most már néha el kell dönteni, melyik is legyen csekély szabadidőnk tárgya. És hát mivel a neten naprakész kapcsolatokat tartunk életben folyamatosan, különböző fórumokon beszélgetünk ismerősökkel, topikgazdák vagyunk, csevegünk, levelezünk ezrével, hát többnyire azt választjuk; így kevesebb, vagy szinte semmi idő nem jut másra.


Annak idején festegettem is, nem csupán rajzoltam. Általában elajándékoztam, vagy már eleve úgy készültek rendelésre vagy ajándékba ezek a dolgok. Mindössze 4 maradt nálam valami úton-módon. És nemrégtől már ezek sem, ugyanis barátom tulajdonába kerültek. Az én szobám olyan, mint egy túlzsúfolt bazár, alig lehet elférni a millió tárgytól és könyvtől. Nekem a falaim nagy része is plafonig van polcozva, a polcok is zsúfolásig rakva...


Azért lefotózom őket és digitalizálom, ha már van rá lehetőség. Nekem már úgy sincs hova tenni őket, tele van minden falrészem - és tudom, bármikor újra rajzolhatom, ha akarom. Ha festettem, elsősorban a természet, a táj ihletett meg. Ám soha nem úgy álltam neki, hogy kimentem bárhova és látvány után mesterkedtem; itt is, mint a rajzoknál, leginkább képzeletben láttam magam előtt tájakat, elevenítettem fel - lehet, egyik-másik hely nem is létezik a valóságban, de ez engem nem zavar különösebben...


Nem ragozom túl - ez csak egy hobbi. Kikapcsolja az embert. Azaz kikapcsolná, ha sűrűbben lenne rá ideje...