2012. február 15., szerda

Valentin-nap és Bogyesz

Mi olyanok vagyunk, hogy ha van módunk, akkor tök mindegy, hogy milyen címszó alatt okozunk meglepetést a másiknak. Nemcsak ún. "kötelező" ünnepeken, mint karácsony, születésnap, névnap, évforduló stb., de ha újév, azért; ha hónapforduló, azért; ha épp nincs semmi, akkor azért, mert mondjuk... épp hétfő van vagy épp hull a hó...
Úgyhogy mi a Valentin-nap elleni feltétlenül ágálókhoz ugyanúgy nem tartozunk, mint a (hatalmas üzleti fogás okán lassan nemzeti ünnep) pártolóihoz. Eggyel több nap, amikor bármi okán is örömet lehet szerezni, ha mással nem, egy elektronikus képeslappal, ami nem hinném, hogy romba dönt bárkit is...
Meg is történt, pluszban még napközbeni sms-ben is, és az esti másfél órás csevegésünkkor derült ki, hogy - ami még nem fordult elő 5,5 év alatt! - egyikünk sem kapta meg a másik képeslapját... Érdekes. Vajon a nagy forgalom miatt? Majd másnap megtudtam, hogy barátom mégiscsak megkapta az enyémet: a gmail a spamok közé rakta... megnéztem én is, hátha nálam is odakerült az övé, de nem - az végleg elenyészett.:))
István ám még készült egyébbel is.
Tudja, hogy másfél évig havonta több állatot is fogadtam virtuálisan örökbe a Noénál. Örömmel és jó szívvel tettem, míg dolgoztam és kaptam fizetést. Mióta elbocsátottak, azóta sajgó szívvel, de le kellett erről mondanom, ahogy már régebben erről írtam is, és mindenféle egyéb szervezetek, alapítványok támogatásáról, melyek száma nem volt kevés! Mostanra annyi maradt, hogy azóta is megmaradt a havi tagsági támogatásom a Noé felé, valamint a debreceni-bánki állatmenhelyen szintén virtuálisan örökbefogadott Pamacs kutyám folyamatos havi támogatása - ennyi.
Ettől függetlenül hiányzik a rendszeres, bensőséges kiválasztási művelet, a jó érzésekkel járó, személyesebb havi virtuális örökbefogadás, mely sokszor akár 3 állatra is szólt, 5-5 napokra.
Ennyi bevezetés elég hozzá, hogy micsoda meglepit akart nekem Valentin-napra szervezni a barátom!
Kiválasztotta és befizette virtuális örökbefogadásra a Noénál a 2 hónapos Bogyesz cicát, úgy, hogy az én addigi nickem szerepelt volna az örökbefogadó helyén. Úgy tervezte, hogy Valentin-napra megtörténik az adminisztrálás, és egyszerűen elküldi nekem a linket. Csodás ajándék és nagy meglepi lett volna - persze így is az, maga az ötlet, a szándék!:))
Azonban mielőtt még ki lettem volna írva örökbefogadóként, István megkapta az e-mailt, hogy Bogyeszt (hál' istennek!) ténylegesen örökbe fogadták, így a támogatás a Noé többi lakójának segítésére megy.
Hát így jártunk - ahogy egyébként én is sokszor jártam a rendszeres egyéni állattámogatási alkalmakkor; szóval ez gyakran előfordulhat -, és hát örülnünk kell neki és remélnünk, hogy jó helyre került az örökbefogadott cica vagy kutya.:)
Bogyesz:

Legyen szép és jó kis élete - én pedig így is hihetetlenül meghatva köszönöm az ajándékot...:)

4 megjegyzés:

  1. Nahát, tényleg? De aranyos vagy, lám, már megérte megírni...:))
    Igaz, mit csodálkozom én, mikor ismerem emberségedet, állatszeretetedet, empátiádat?
    Köszi szépen.:)

    VálaszTörlés
  2. Tudom, hogy örülsz neki és meghatódtál tőle, de én még jobban örülnék, ha úgy sikerült volna,ahogy gondoltam. :)

    VálaszTörlés
  3. Hát tudod, ember tervez...
    Én is sokszor jártam így anno, mire felkerültem volna, tudom, hogy kicsit csalódás, de a végcélt kell nézni.:))

    VálaszTörlés