2017. június 18., vasárnap

Vasárnapi ezek-azok

Mivel az anyám kajájából eszegettem módjával, vigyázva, ezért nem volt baj. Oké, egész délelőtt megy a hasam, de már nem egész nap.
Csináltam a dógom, amit kellett.
Rendeltem a neten akciós pamut sportmelltartót, 910/db, ennél még az iskolai nagykervásáron is többet fizetek érte, és nincs is mindig megfelelő méretben vagy színben.
Öt darabot, L-ben, drapp színűt. Kicsit zsákbamacska, de végül is már nem első netes rendelésem.
A postai szállítás olcsóbb, mint a futárszolgálat, ez nemrégen van így, mint megfigyelhettem, 690 Ft az egész, ahhoz képest, hogy északi szomszédunktól jön idáig majd előbb Pestig, aztán ide a csomag.
E-bankon utaltam 5300-at, és figyelhetem jövő héttől az áru állását, méleket.
Erre már nagy szükség volt, mert minden felvétel után mosni kell; pláne ebben a hőségben. Aztán meg csak pár több éves darab van, és már az előző években sem, de mindezek után, amin ez évben átmentem, pláne nem óhajtanék visszaszokni a csatos-pántos-kapcsos, állandóan vállról lecsúszó habos-babos melltartókra. Olyan kell, ami nem zavar, és "stabilan egyben tart".
Volt telefonom anyámmal, Istvánnal -- ezek nem rövidek, úgyhogy ezek alatt el szoktam nyúlni...
Ezen túlmenőleg feltöltöttem és szépítgettem a tegnapi fotókat.

A Penglében sikerült legyőznöm az 1200-as szintet!
Itt állok előtte:


Itt van az üdvrivalgó granulátum, melyet hősiesen ki is érdemeltem!:))


Fent  a kétcsillagos eredményjelzőn:


Itt meg, ahogy elhagyom. Csak röppentyű gondolat, hogy vajon el fogom, meg fogom-e érni az 1300-at? Végül is jó sokat elgatyázik 100 szinttel az ember...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése