Ma voltam munka után egy kiállításon. Sajnos, a megnyitóra nem sikerült elmenni, mert akkor még nagyon a - valamilyen vírusos-gyulladásos-náthás - betegség csúcsán voltam, ráadásul rengeteg munka volt (van is), így örültem, ha abban az állapotban azt elvégzem.
Meglett volna az előnye, s egyedi hangulata a megnyitónak is, ráadásul a művész ott kapta meg a Magyar Művészetért díjat. Viszont így pedig az az előnye, hogy nyugodtan és akadálytalanul nézegethet és fotózhat az ember...
Néhány szó a művészről:
"Makoldi Sándor festőművész 1945-ben született. A budapesti Képzőművészeti Gimnázium befejezése után Egerben rajz, majd Debrecenben néprajz szakot végzett. Debrecenben és Tokajban él. Több mint 30 évig tanított a debreceni Kölcsey Ferenc Református Tanítóképző Főiskola Művészeti Tanszékén docensként. Tagja a MAOE és a Magyar Képző-és Iparművészek Szövetsége szervezeteinek.
Festészete tükrözi elméleti munkásságának eredményeit. A kezdetben akadémista, szürrealista táblaképek hamarosan a XX. századra jellemző expresszív-dinamikus nonfiguratív alkotásokká váltak. A magyar nemzeti hagyományok továbbvitele erősen kolorista, szimbolikus képvilágban teljesedett ki. Az immáron több évtizede felvállalt nemzeti hagyományok (képírás) tudatos továbbvitele mellett a hasonló vizuális törekvések ösztönzését is ügyének tartja." (www.kultura.hu)
Festészete tükrözi elméleti munkásságának eredményeit. A kezdetben akadémista, szürrealista táblaképek hamarosan a XX. századra jellemző expresszív-dinamikus nonfiguratív alkotásokká váltak. A magyar nemzeti hagyományok továbbvitele erősen kolorista, szimbolikus képvilágban teljesedett ki. Az immáron több évtizede felvállalt nemzeti hagyományok (képírás) tudatos továbbvitele mellett a hasonló vizuális törekvések ösztönzését is ügyének tartja." (www.kultura.hu)
Még annyit fűznék hozzá, hogy számomra azért is emlékezetes, mert Makoldi Sándor többször megnyitotta szobrász bátyám kiállításait, valamint hogy motívumai és színei engem emlékeztetnek Szabó Antónia képzőművész alkotásaira.
Nagy élmény volt hangulatos, gondolatébresztő, misztikus, népies hagyományőrző, néhol mesés elemeket tükröző, színekben gazdag munkáit látni.