Szombatra már egészen felmelegedett a lakás. Azért míg kibírom és nem okvetlen muszáj, direkt nem fárasztom a ventilátort. Ahogy így nézem, olyan korán van hőség, hogy lehet még olyan időszak, hogy hetekig éjjel-nappal járnia kell a szerencsétlennek... Még most valahogy kibírom.
Kora délután elvitték a gyereket.
Több órás töprengés után csak nem kívántam semmit. Ám a maradék 5 csirkeszárnyat megfőztem simán sós vízben. Még mindig úgy gondoltam, ezt talán meg tudom enni csak úgy, magában.
Négyet meg is ettünk, bár Haramiától most sem ment észrevétlen a dolog, úgyhogy ő is besegített. Ennyi volt a délutáni ebéd-vacsorám.
Estefelé harmadjára is elővettem ugyanazt a baglyot. Színezőfüzetről van szó, és két alkalommal már 2-2 órát töltöttem a fejével és nyakával. Nem olyan ripsz-ropsz meló ám ez!
Most nem tudom, mennyit töltöttem vele, 5-6 órát biztos, de addig nem nyughattam, míg el nem készült az egész. Szerintem tényleg jól sikerült. Ma este már nem fotóztam le villanyfénynél, majd holnap, nappalinál.
Közben Istvánnal telefonáltam, egy idő után észleltem, hogy anyám is hív, de mire befejeztük, már anyám nem volt elérhető, és le is merültem. Gondoltam, felteszem, hadd töltődjön kissé, majd később visszahívom anyámat, erre 10 óra volt, mire eszembe jutott... Akkor már nem hívtam, megnyugtattam magam, hogy sürgős esetben csak visszahívott volna...
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése