Délután jött egy mél arról, hogy beérkezett az utalás, és az elosztóba továbbították a rendelésem.
Szakadt holmikat varrtam kézzel, meg beszedtem, behajtogattam a beszáradt ruhákat.
A rosszullét természetesen változatlan. A bél- és gyomorrendszerem olyan keserű, hogy egy pillanatra sem tudok róla elfeledkezni, enni-inni, gyógyszert bevenni szintén továbbra sem. A torkomon résen áll a hányingergóc, és visszaküld azonnal mindent. A hasmenés talán csökkent a Nivestim abbahagyása után, de azért délelőttönként még mindig kell az egyik kezem, ha meg akarnám számolni az akciókat.
Közben hónapok után végre sikerült kiszűrni, mely az a folyékony dolog, melyből akár fél pohárral is ihatok zökkenőmentesen, és nem fog el a szagától, ízétől émelygés. Már annyi mindent kipróbáltam, amit normál állapotomban (hol van az már, csak nyomokban emlékszem!) pedig imádok -- citrom, bodza, grapefruit, málna, barack, akármi ízek, de kipróbáltam a maracuját, szőlőt -- mindenből csak 1-2-szer tudok "felhánytorgatás" nélkül inni. Pedig inni KELL. Így a büdös életben nem tisztulok ki. Nos, részemről nagy öröm volt, mikor rájöttem, hogy a narancslé a megoldás. Hihetetlen, de tényleg. Hogy ez mennyiből másabb, mint az összes többi, azt csak az emésztőrendszerem tudja, de tény, hogy ezek után folyton csak a narancs apentát iszom és képes bent maradni! Hurrá!
Ma hajnali napfelkelte:
Bejegyzések
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése