2016. november 22., kedd

Szülői

Szilvire most alig lehetett ráismerni, mert régebben szinte abnormálisan imádott szülői értekezletre járni, mai napig sem titkolja. Annak idején a Danién is nemegyszer volt, pláne, hogy általánosban ugyanaz volt az osztályfőnökük: ő járt a búcsúzó osztályba, ősztől pedig Danit, mint ötödikest vette át.
De erre még rámondhatjuk, hogy csak azért, mert ugyanaz a hölgy volt az ofőjük...
Viszont aztán simán elment 1-2-szer Dani szülőijére akkor is, amikor az már a Brassai Szakközépbe járt, holott ahhoz neki, mint csokonaisnak, már semmi köze nem volt.
A jegyzetelő, adminisztráló típus. Olyan jegyzeteket kaptam egy-egy szülőije után, hogy jómagam sem csinálhattam volna különbül, pedig én is az vagyok...
Na, most egyik, szorongásra leginkább okot adó dolog nála a szülői. Még óvodában szeretett járni rá, de ez az iskola ezzel az osztállyal, a tagjaival és sajnos, tanáraival sem jött be neki egyáltalán. Pedig hozzátenném, hogy nagyon alkalmazkodó és toleráns típus Szilvi is!
Ma megint szülői volt, és ennyit sípolni még ezzel kapcsolatban, már napokkal előtte... még soha nem hallottam.
Nem tudom, miért fél tőle annyira, hiszen Bencére max. annyi panasz szokott lenni, hogy meglehetősen későn érnek be (reggelire!), valamint túl csendes... Szerintem ennyi legyen egy gyerek legnagyobb bűne!
De sajnos, az osztálytársak fele... már írtam róla, milyen. Teljesen rossz irányba bőven van, ami elnevelje Bencét... tehát nemcsak a láthatások ellentmondásos "nevelései" és megtapasztalásai, hanem az iskola. Az osztálytársak visszahúzó ereje és negatív hozzáállása. Megtanul majd trágárkodni, agresszívnek lenni, és előbb-utóbb rájön, hogy az osztály fele ha nem csinál semmit, akkor is átbukdácsol valahogy az iskolán, ő meg, ha belét kirakja is, csak megkapja időnként a feddést, haza-nem-hozás, elfelejtés, időhiány következtében az anyja által sem tudott leckék miatt a fekete pontot, akkor felfedezi, hogy kár a gőzért.
Jó hosszú szülői volt, külön nem mondható rá, hogy elrettentő és ordibálós volt, mint az elsőben ősszel megtartott, amiről pár szülő szó nélkül ki is ment... de Bencének most nem esett bántódása. Szilvit felkérték jegyzőkönyvvezetésre, ez jó ürügy arra is, hogy ha valami posztra akarnak rábeszélni szülőt, ne kelljen felnézni a "sok dolgából", hiszen nemcsak a jegyzőkönyvet, hanem a saját jegyzetelését is végzi.
Azt már sokszor beszéltük, hogy kizárt bármilyen szülői munkaközösség, netán pénzbeszedési dolgok rásózása. Egyrészt ez AZ az osztály, ahol még az osztálypénzt sem lehet kisarcolni jópár gyerektől. És nem is tudnak velük mit csinálni! Intézetes gyerekek, és az egyik képviselője pl. számlát kért volna az osztálypénzről... amire itt lehetőség nincs. Ergo nyilván az ilyenek nem fizették be...
És még mások sem...
Na meg: nincs autója, hogy minden egyes iskolai ünnepen gondoskodjon az ajándékozásbeli szükségletekről, pláne nem saját pénzből, ami neki, nekünk nincs. Pláne nem úgy, hogy tavaly pl. a Bence egyéni nőnapi ajándékait is visszautasították!
Én is örültem anno, hogy kettő fő gyerek mellett, úgy, hogy bölcsődébe (Szilvi kettőbe), óvodába (Szilvi kettőbe) IS jártak, megúsztam ezeket a dolgokat, mert isten ments a pénzzel való foglalatoskodásoktól!
Meséltem már jópár dolgot Szilvinek az évek során, hányszor fáztam rá pl. a fotós mániámmal. A szülők kiprovokálták és megrendelték a képeket. Én jártam utána, összesítettem, bevittem ofotértba (akkor még papírképek voltak), utánrendeltem. Csak és kizárólag az ott elkért UR-összeget osztottam szét, ennyibe kerültek VOLNA a fotók darabjai. Tehát nem számoltam filmet, munkát, utánjárásokat -- mégis csesztek fizetni! Rendelés sokszor volt mondjuk, 17 szülőtől, és kifizette nagyjából a fele. Azokat az akkoriban is nevetséges kis összegeket! És ez sokszor előfordult, sajnos, hülye jószívű az ember, mindig bízik az emberekben, újra és újra esélyt ad, mégis átvágják!
Na mindegy. Én ezektől, illetve bármiféle hasonló, ráfázás-gyanús dolgoktól  intettem óva Szilvit...

Lényeg, hogy kibírta most, nem volt szinkronban az emiatt való félelem a történésekkel.
Mi is simán kibírtuk Bencussal, olyan jól elvolt a tévével ágyon fekve, betakarózva, hogy még kérni sem kért semmit.

Ma 31 éve, hogy erre a napra voltam kiírva Danival szülni.:)))
Természetesen 4 nappal később következett be, így két darab klinikai magzatvízvételt (oda már pakkal együtt kibuszozást és kivillamosozást [majd haza ugyanezek] 9 hós terhesen úgy, hogy nem adták át a helyet sem) -- nem úsztam meg.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése