Belváros, Egyetem környéke

Ma búzaszentelés vasárnapja volt, ifjúsági zenés mise.
Ezenkívül ragyogó tavaszi napsütés, úgyhogy utána fogtam magam, és a Derék utcai megállónál kivártam egy belvárosba menős buszt.

Tulajdonképpen a netes helyi képeslapok fotói között láttam olyat, hogy a Kistemplom van lila virágos faágak között fotózva, hát mi tagadás, megkívántam.:)
Meg is találtam, két ilyen fa is volt, egyik közelebb, másik messzebb. Mindegyik ágai között elfotózgattam, nemcsak a Kistemplom felé persze. Meg közben olyan virágzó fákat, bokrokat is láttam, melyek szintén különlegességnek számítanak, úgyhogy nem volt hiábavaló a felmenés.

 

Ezek után a főtérre bandukoltam, mert azt is a neten láttam, hogy az a tulipánfa, amelyet a múltkor fotóztam, sajnos, ugye, elhullott már... viszont kinyílt a másik, a lila színű! Úgyhogy ott is élvezkedtem némi fotózással. Valamint a szökőkutaknál, az álló kovácsoltvas tetejű kutaknál, melyek be vannak csodálatosan virágokkal ültetve, valamint fehér virágú bokroknál...

Aztán fogtam magam, felugrottam egy épp jövő egyes villanyosra és kimentem az Egyetem térre. Szintén fotózgattam, ez a hely is örökké hálás fotótéma szerintem bármikor, de ilyenkor, a legimpozánsabb szökőkútmedence működése és a tavaszi virágnyílások idején pláne.

 
Itt aztán úgy döntöttem, hogy mégiscsak el kéne már mennem a botanikus kertbe. 2003-ban voltam utoljára, azelőtt meg a '90-es években a még kisgyerekeimmel. Katámmal már 4 éve megemlítjük évente párszor, hogy jaaaj, igen, el kéne menni, hogy megbeszéltük régen, meg minden, de hát... szerintem erre nem biztos, hogy várnom kéne, mert ahogy kinézek, az tényleg hagyján (és ennek alapján senki nem gondolná, mit és hogyan érez az ember fizikailag), de az tuti, hogy e szempontból NEM a kinézet a mérvadó, hogy kiben mi zajlik. És én valamiért -- talán a sokrétű, soha meg nem gyógyuló egügyi bajaim, szokatlanul csökkenő energiám és állóképességem, egyre fogyó erőm miatt -- úgy érzem, addig menjek, míg tudok.
Tulajdonképpen pedig itt már elfáradtam, de valami hajtott...
És mentem tovább az egyetem mellett, a háta mögé felé, a botanikus kert felé.

Mivel így túl hosszú lenne a poszt -- ugyanis a botanikus kert több óra volt és több száz fotó készült (mai nap 540 db!), ezért folyt. köv.:)