Teljesen logikusan bolondok napján született Haramiám, mégpedig 12 évvel ezelőtt.
Készítettem neki egy kis házi megemlékezést. Kartonból kivágott, élénk filccel kiszínezett szám jelzi az évet, egy feszt újragyulladó kis gyertya a születésnapi jelleget, valamint a "cicatorta" lényege: egy jó kis szaftos, dupla magasságú csirkemell, körbedíszítve csirkemellsonkával, fasírttal, bácskai felvágottal.
Most már csak el kellett csípni időben a bestiát, és rávenni valahogy, hogy relatíve türelmesen maradjon a karomban a fotózás idejére, hogy a "bőségtálas" tortával meg legyen örökítve.
Hát nem mondom, hogy repesett az örömtől a drága, pedig a szokásos, kora délutáni "ragaszkodó", anyás buzulásos időszakot nem léptük még túl. Ez abból szokott állni, hogy hatalmas dorombolásokkal jön-megy körülöttem, ölbejön félórára és dorombolva játssza a kakaós csigát, időnként megszakítva azzal, hogy kétszer körbejár olyan módon, hogy asztal-pad-vállam-nyakam-másik vállam, majd vissza ölbe.
Ezt szoktuk csinálni órákig délután, míg Szilvi van a gépnél, én meg kint próbálnék, mondjuk, olvasni.
Ebből most negyede valósult meg, utána visszatért nyugovóra a szokott kosarába a gépasztal mellé. Így aztán onnan kellett előhalásznom: meg is lepődött kellőképp; szegény biztos azt hitte, hogy hordozóba viszem -- mert ilyen módon csak akkor szoktam megzavarni!
Természetesen akkor vittem ki, mikor már minden el volt készítve, és Szilvi is készenlétben állt a fotózáshoz. Sikerült is néhány fotó, hogy mondjuk, az emberagy össze tudja adni a kettőt: egy 12 éves cicát ünneplünk.:) A cicaagy ennek az összefüggésnek a felismerésére szerintem abszolút immunis.:)
Pihe-puha, pillekönnyű kicsi rongy macskám,
boldog 12. szülinapot éljél!
Még sok vidám nyugdíjas éved legyen,
baj nélkül, egészségben!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése