Bencussal oviból

Szülői értekezlet volt az oviban, ilyenkor én hozom haza Bencust.
Időben mentünk, Szilvi gyorsan összeszedte, amit haza kell hoznunk egy szatyorban, ő pedig beült a szülőire.
Mi Bencussal a jó meleg tavaszi időben hazasétáltunk.

A gyermeknek ilyen rövidtávú úton is vannak heppjei: mindig kell egy bot, amivel időnként csapkodni kell a járdát, el kell találni valami követ vagy ilyesmi. Most épp a pongyola pitypangok ideje van, és elvétve már akad, ami így estefelé gömb állapotban lelhető fel. No, azokat fel lehet kutatni, le lehet szedni, és jól el lehet fújni.:))

 










Az időt, amit Bencus erre fordított, fotózásra használtam fel. A házunk előtt szépen virágoznak a fák, így nekiestem főleg a ciklámen színűnek, és "kedvem leltem benne".
S miután mondtam Bencusnak, hogy ha odaállna a fához, milyen jót tennének ők egymással ezzel, nem is hinné! Odaállt, én meg a szép virágok közt tudtam Bencust fotózni.
Ezt a képet mint fotót is sokan megdicsérték:

Aztán megkérdeztem tőle, hogy ha elszalad a zöldbe, ki a játszótérre pitypangot keresni, azt ő miért is hozza ide a ház elé, és miért is kötelező azokat ITT, és nem máshol elfújni.
Azt mondta, azért, hogy itt, a lépcsőfeljáró mellé is kellene ilyen sárga virág. Szóval hogy ezekből a kis szállingózó "magocskákból" hátha mi is tudunk virágoskertet csinálni itt a fák között, a köztük lévő fűben.:)