Mikor hazamentem a klinikákról, némi evés és lazulás után volt erőm újra elkészülni és Szilvivel oviba menni. Ott ugyanis ma, a gyermekhét zárónapja alkalmával "kerti parti" volt, hivatalos nevén családi nap.
Ez sok mindent magában foglalt. Családoknak lehetett nevezni ügyességi-gyorsasági jellegű sportos versenyekre. Több állomás volt, 6 egészen biztosan, de lehet, hogy több is; ahol gyerekek, anyukák, apukák, sőt, helyenként nagyszülők is -- kortól és testsúlytól abszolút függetlenül -- szaladgáltak egyik vedertől a másik lavórig, kezükben kiskanálban egyensúlyozott vízzel; vagy rohangálva bújtattak át földtől 10 centi magasságú kis "sorompón" egyik kézből a másikba apró tárgyakat, mindezeket időre... és nem is nagyon tudom felsorolni, mi mindennel kellett ügyeskedni a vállalkozó családoknak.
Mi persze most sem neveztünk, ez nem volt kötelező szerencsére.
De azért ott maradtunk vagy 2,5 óráig, nézelődni.
Volt ugyanis zenebona, bohócok, népi táncosok és majorette-esek különböző korosztályokból, ezek este 7-ig kitöltötték az időt. Volt tombola, zsákbamacska, lehetett a szülőknek támogatójegyeket venni az óvoda javára. Ismerve az ilyesmit, szerepelni soha nem szerettem, de amíg nem ebben a helyzetben voltam, sosem hagytam ki legalább a támogatójegy-vásárlást, bármennyire is mindig lett volna hely minden filléremnek. De mint tavaly, ezt most sem tudtuk abszolválni...
A tavalyi családi napból okulva most Szilvi eleve jókora szendvicset csomagolt a gyümölcslé mellé otthon, hogy nehogy amiatt kelljen idejekorán eljönni, hogy Bence éhes. Amikor értementünk, elég kedvetlen volt a gyermek, rezignáltan nézegetett szét az udvaron, nem nagyon akaródzott neki maradni. Így Szilvi felkínálta a szendvicset, amit Bencus igen vehemensen el is fogyasztott, s miután evett-ivott, teljesen megváltozott a hangulata is! (Erre tavaly valahogy alapból nem gondoltunk, mivelhogy elvileg uzsonna!!! után kerül sor erre a programra.)
Az ovi előtt egyébként a jeles esemény tiszteletére ott állt egy mozgó fagyiárus. Hatféle fagyit árult 150 Ft/gombóconként, ami relatíve más helyekhez képest rohadt jó ár! (Ez a kocsi egyébként két napja délután az iskola előtt állt, mikor arra jártam; ott is volt akkor valami rendezvény, mert tömeg, az volt.) Színben többféle választékú tölcsérekkel... Úgyhogy ezt nem hagytuk ki: vettem mindannyiónknak.:)
Míg mi egy kicsit nézegettük a különböző korú népitáncos- és majorette-csoportokat, Bence elrohangált játszani aktívabb csoporttársaival, aztán fél 7 körül eljöttünk, amikor még tartott a banzáj, de mi is elfáradtunk az ácsorgásban és jövés-menésben, Bencuson meg több kiló kosz és homok volt, ami az izzadsággal keveredve érdekes képet mutatott a gyermekről...
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése