Ma felkeltem időben, mert a közeli iskolák egyikében nagykervásárt rendeznek és végre tudomást is szereztem róla.
Muszáj, mert különben nem tudok hol bevásárolni. Még mikor dolgoztam, sem tudtam "rendes bótokban" vásárolni, butikokról meg vagy 35 éve ne is beszéljünk.:))) Ezek a nagykercuccok, ha sikerül jó méretet és fazont kiválasztani, igen hálásak és olcsók. Nekünk meg úgysem flancra kell!
Az a helyzet, hogy akkor kell menni, mikor véletlenül egybeesik az, hogy van némi pénz és vásárt is rendeznek. Mert volt már, hogy több mint egy hónapig hiába vártam vásárra, s máshonnan kellett megoldanom az ajándékozásokat, s elég macerásan. Múlt szombaton is volt vásár (nem mondható az egyenlő időelosztás), de akkor nem volt egy vasam sem...
Úgyhogy tudom, hogy most minden még jóval odébb van, de el kell kezdenem fokozatosan a vásárolgatást, már karácsonyra is, mert egyszerre nálam akkor sem ment, amikor még fizetésem volt.
Persze magamnak nem vettem, csak egy széles celluxot és két csomag spárgát (madzagot...), valamint egy lakatot.
Anyámnak vettem két alsóneműt, valamint vásároltam a Dani még odébb lévő szülinapjára 5 pár zoknit és egy vastag, puha pulcsit. Valamint még egy közeli férfiú számára elkezdtem karácsony- és névnapjára bevásárolgatni, de azokat itt nyilván nem fogom felsorolni.
Nem volt sikertelen az eksön.
De pl. anyámnak nem tudtam "sima" botot venni (van neki 2 sima és 1 összecsukhatós-sajátlábon megálló-világítós, de ezt valamiért nem kedveli), viszont azt mondja, minden helyiségben kell neki legalább egy, mert mindig "elhagyja". Aztán persze megleli, de addig is anélkül kell totyorásznia.
Ezeken kívül egy csomó kerti husángja is van bot gyanánt, amiket meg az udvar és kert különböző részein lehet megtalálni:)), de az a jó, ha minél több van.
No, a múltkori vásáron volt a reklámújságban sima bot, de akkor nem tudtam menni; most meg nem volt, csak zsenibot, az meg most nem kellett. Amit kifürkésztünk, hogy mi kéne -- pl. "csőrös" cukoröntő --, olyat kétfélét is vett Szilvi a héten az egyik százasboltban, mivel megbíztam vele; valamint edényszárítót mondott még anyám, itt benne is volt a reklámújságban, de élőben nagyon kicsi volt ez a cucc. Aki főz, annak ennyi nem elég. Mert ugye, van neki, de már nagyon lepusztult, azt időnként muszáj lecserélni. Én is le szoktam 4-5 évente, mikor már semmi sem tisztítja ki rendesen. Lóbalzsam meg vadgesztenyés lábkenőcs nemrég lett neki, úgyhogy azt nem vettem most.
Lényeg, hogy ezeket végre sikerült megoldanom, nem szeretem üres kézzel és pénz nélkül az ünnepek előtti napokat... inkább legyenek meg előre.
Én is kaptam anyámtól szülinapi pénzt, de magamnak egyelőre nem vettem, majd szerintem betudom macskakajába... csak lenne már 1 héten belül valahol akciós Félix...
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése