Megszűnik

Megszűnik A macska magazin.
A szerkesztő elbúcsúzik a jelenlegi utolsó számban, de mivel régóta nem tudom megvenni, csak a neten olvastam róla, hogy az emberek nem olvasnak, s az internetezés, az online forma megjelenésének tulajdonítják, hogy valószínűleg nem éri meg a magazin a nyomtatást.
Megint egy fura érzés egy olyan dologról, ami elmúlik. Még akkor is, ha engem már rég nem érint. Akkor is, ugye, volt, sokáig, és ezentúl nem lesz.
Sajnos, nálam nem sok vizet zavar a téma azóta, hogy a 4,5 évig tartó történetsorozatomat befejezték -- ezért vagy azért, most már bizonyosan nem téma. Azért biztos nem, amivel indokolták (arculatváltás), azt ugyanis nem igazán lehetett észrevenni, hiszen az Igaz történetek sorozat továbbra is folytatódott. Nyilvánvalóan ez csak egy kifogás volt, nyilván újdonságok kellettek valakiknek; mindezek ellenére bátran állítom, hogy csak akikről én tudtam, hogy a H&H-k miatt vették, nem voltak olyan kevesen, de azok tovább, sajnos, nem vették meg. Mint ahogy én sem... Szóval... lám-lám, nem az én cikkeim miatt nem úszta meg az újság a tönkremenést -- s ez most, attól függetlenül, hogy tovább én sem vettem meg, nem okvetlen amiatt volt, hogy az én cikkeimet nem folytatták, de nagyon meggondolja az ember 22 ezres jövedelemből, hogy megvegye-e akkor is, ha már nem érdekelt benne... akármilyen szép is.
Előtte ugyan macskásságom és macskás topiktagságom után rendszeresen vettem, még A4-es időszakában is, hiszen a macskássággal, a topiktagsággal együtt járt... és ennyit meg is engedhettem még akkor -- egyszóval gyűjtöttem. Külön helyen vannak azok, melyekben az én történeteim is megjelentek.
Aztán meg pláne megvettem, néha többet is, ajándékba másoknak, miután elkezdték közölni előbb a Mirci-sorozatomat, majd a Haramia és Honestyt. Kellemes, inspiráló 4,5 év volt. Közben vége lett a macskás fórumnak, topikolásoknak, a közös macskás társasági programoknak, de a H&H-történetek megjelenésének a vége is ráadásul egybeesett a munkanélküliséggel. Viszont ha folytatódik a sorozat, egyértelműen megveszem bárminek a rovására is, ugyanúgy, ahogy az antológiákban, melyekben megjelentem, mindig mindből megtartok egy példányt magamnak a tiszteletpéldányokból.
Egyébként nyilván mindezt saját szemszögből, szubjektíve mondom, mások nyilván más miatt vették meg ugyanúgy,  mint én az elején. Hasznos is volt, szép kivitelű volt, sok szép fényképpel.
Én végül is tényleg csak egy kis porszem voltam a gépezetben, és valószínűleg akkor is ugyanígy jár szegény magazin, ha folytatódik a sorozatom és megveszi az a jónéhány ember amiatt.
Pár éve nem veszem tehát, nem is olvasom -- mint ahogy még ezer más dologról is lemondtam, hiszen a 30 évig járatott napilap HBm-i Naplót is lemondtam és az Új Embert sem veszem; rejtvényújságot is kifejezetten csak akkor, ha vonatozom, és egyet több utazáskor is felhasználok --, mindezek mellett mégis azt mondom: sajnálom... a nosztalgia meg mások miatt is, hogy megszűnik a magazin.:((