Szilvinek ma kigyűlt a pennys gyűjtője, így ma a pennys útjáról egy karfiollal tért haza. Még szerencse, hogy a végére, a beváltás idejére pont még volt a karfiolból. Mert sajnos, egyik-másik üzletben már hiányzik némelyik plüssfigura. Ők ezek szerint pont jól kezdték beváltogatni és időben. Ami az érdekes, pont nem gondolnám, hogy a sima kerek plüssök hiánycikkek... mert ahogy Szilvi mondta, itt is a paradicsom, citrom, szilva volt hiánycikk. Valamiért ők azokat előre vették. És pont a különlegesebbek: ananász, dinnye, zeller, karfiol maradtak a végére -- és itt, ebben a Pennyben azok még pont voltak. Mázlijuk volt.
Délután Szilvi hazahozta a gyereket, és ment is vissza szülői értekezletre.
Most már elvan Bencus, elég neki a tudat, hogy nincs egyedül, én itthon vagyok. Már nem kell személyi testőrként őrizni és feszt játszani vele -- elvan egyedül a szobájában. Ha akar valamit, tudja, hogy kijöhet és szólhat.
Szilvi sok mindenen kiakadt a szülői értekezleten, csak itthon csapódik le neki, mert ott nem ér rá. Ugyanis mindig ő a jegyzőkönyvvezető. (Miért nem csodálkozom? Bármilyen közösség volt, ahol naplót kellett vezetni, mindig nekem kellett...)
Többek között azon, hogy állítólag ha a gyereket betegen viszik be, vagy netán bent a suliban kezdődne valamely betegség, ők nem telefonálhatnak most már az iskolából a szülőnek, tehát egész nap bent fog a gyerek agonizálni. És a tanárnő: "Elvégre nem várhatjátok el tőlünk, hogy mi, a saját telefonunkról...!!" Hát ez... kiakasztó! Egyrészt, hogy a beteg gyerek miatt nem lehet az iskolából telefonálni. A portáról sem, nemhogy a tanáriból! Elképzelésem sincs, mifene ez a baromi nagy takarékosság, talán a tanárok órákat beszélgettek privátban? Másrészt a tanárnő biztos belerokkanna, ha lefolytatná azt a kétperces beszélgetést a beteg gyerek szülőjével! Mert gondolom, tízesével fordul elő ilyen eset naponta! Csak azon csodálkozom még, hogy egyetlen szülő nem mert hozzászólni!
Ez olyan dolog, hogy el sem nagyon lehet hinni.
Másik pedig az, hogy állítólag az iskolaorvos "sem azért van", hogy a beteg gyereket ellássa. Hát akkor vajon miért? Dísznek? Szóval, hogy nem fogják ellátni a gyereket. Nem szólnak az anyjának, nem engedik vele haza, de nem kap egy lázcsillapítót sem, vagy ha vérzik valahol, mert elesett vagy ellökték, nem kötik be, ésatöbbi! Aszongya Szilvi, hogy külön megkérték a szülőket, hogy hozzanak be kötszert, sebhintőport, tapaszt meg ilyeneket. Aztán a gyerek lássa el saját magát, mert a tanarak erre nem érnek rá.
Na mindegy, ezt az én értékrendem sem veszi be. Kíváncsi leszek, hogy fog ez az elképzelés majd a gyakorlatban működni.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése