Délelőtt megnéztem a tegnapi 18. részét az Elifnek és a Survivort.
Szilvivel befizettettem az itthon lévő csekkeket, mert van köztük elsejés is, valamint vetettem vele bérletet. Hozott még egy jó adag DM-es tálkásat Haramiának.
Most kockáztattam, hogy hátha ma kiírás szerint fog jönni az a 45-ös, ami tegnap rendesen késett, emiatt én is 6-7 percet a beírt időpontomhoz képest. És lőn csoda: rendesen jött! Kossuth utcán leszállás, visszabandukolás a Piacz utcára, 1-es villanyos, és kizötyögés a Klinikára.
Lám-lám, ha normálisan jön minden, akkor sajnos, ez a lehetőség a legideálisabb az adottságok közül. Nyilván az EGY busz lenne legideálisabb, de olyan nincs ebben az órában, csak az Y-os, ami nekem nem jó.
Ha már kettővel kell járnom, érjek oda kicsit előbb, hogy legyen idő kikolbászolni a radiológiára.
Csodák csodája, nem volt senki, az öltözők ajtaja is tárva-nyitva; gondolom, hogy lássák, ha valaki jön. Egy idő után (köhögtem azért párat:))) tényleg észleltek és be is hívtak.
Megvolt a 4. sugárdózisom.
A végén a hölgyek közölték velem, hogy holnap jöhetnék 6 és fél 7 között, mert most pl. már egy órája üresjáratban vannak... és hát ugye, holnap péntek lesz. Úgy látszik, ez azt jelenti, hogy kevesebb az ember.
Pedig utánam még jöttek, egy hölgy, akivel egy napon, hétfőn kezdtük a sugárkezelést, 19.10-re van híva, az épületajtóban találkoztam vele.
Ő beszélt tegnap Katámmal, érdeklődött rólam, meg hogy merre lakom. Katám elmondta a tudnivalókat, mire a hölgy felajánlotta, hogy ha nincs ellenemre, ők szívesen hazavisznek, ha úgy adódik, mert ők megy a Tócóvölgyben laknak, ha az Istvánon mennek le, útba esem nekik.
Nyilván ehhez az kell, hogy egymás után következzünk, mert ha személyenként 20 percet vagyunk bent és köztünk van valaki, úgy már nem célszerű, hogy annyit várjunk, mert azalatt a 40 perc alatt már kint vagyok és ha jól jön a busz, már akár félúton is.
Most, hogy találkoztunk az ajtónál, nekem is elmondta a hölgy ezeket, de most nyilván nem volt tervbe még a már ott lévő bácsi és a hölgy kivárása; mindenesetre megköszöntem a kedves gesztust és mondtam, hogy alkalomadtán örömmel elfogadom.
Kiérve a busz viszont még 20 perc múlva lett volna aktuális, úgyhogy átmentem a villamoshoz, ami mégiscsak 10 percenként jár még. Tehát villamossal felmentem a Kistemplomig, majd onnan be a Széchenyire -- mondjuk, ez a megálló se kedvencem. A várakozás sötétben itt sem bizalomgerjesztő, annyival jobb talán, mint a Klinikánál, hogy itt több, Tócósba menő járat is előfordulhat, és a 20 perc alatt mégiscsak az otthonhoz közelebb várok több lehetséges buszból is egyet.
Most a 41-es jött, fő, hogy egyetlen nap sem olyan, mint bármelyik másik.:) Minden áldott nap máshogy zajlik mind a menés, mind a jövés...
Otthon pár falat evés éhenhalás ellen, majd BK, és Survivor netről visszanézve.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése