Most megint sikerült az állóképességemet próbára tenni, mivel többször is elgyengültem közben és rosszullét, ájulás környékezett. Minimum azonnal le kellett ülnöm, sőt, egyszer feküdnöm is. Eléggé megvisel ez, már azt hittem, többször nem fordul elő. Még mindig elég kemény nekem sok minden.
Megkaptam Mikitől a készülő új könyvemnek az epub és pdf változatát. Kérte, hogy nézzem át és szóljak az észrevételekről. (A fedél már régebben elkészült, azt már jóváhagytam pár változtatás után.) Most még volt egy üressor-hiány a Tartalom alatt, ami elég feltűnő volt a belívben, ahhoz eléggé ragaszkodtam, mert nem volt szép. (Találtam még öt kötőjelet, egy helyről, ami helyett gondolatjel kellett, s ez valószínűleg az én txt-ből wordbe való folyamatos feltöltésének eredménye, ezt a részt biztos nem javítottam ki. Txt-ben ugyanis nincs, csak kötőjel, a wordben kell kicserélni az ilyesmit, mint idézőjel, gondolatjel, aposztróf stb. Ezt én jelöltem is, de ezek maradtak, mert túl körülményes lett volna a kész epubot variálni, a HTML nem erőssége Mikinek saját bevallása szerint. Mindegy, a legtöbb ember magától ezt észre sem veszi szerintünk, csak én vagyok ilyen froclis, merthogy szakmai ártalom.)
Mivel mára hamarabb hívtak, ezért már negyed 6-kor elindultam egy 22-eshez. Simához, természetesen. Így bőven 6 előtt már a Klinikához értem. Furcsa is volt, hogy még világosban kijutottam...
Szóval 6 előtt pár perccel a radiológián voltam. Egy ember bement, azonkívül csak én voltam.
18.10-kor már be is hívtak, megvolt az 5. sugár.
Szóltak, hogy jövő héten nem ők lesznek, másik stáb; és hozzak majd ambulánslapot, valamint, hogy az eredeti időpontomra jöjjek.
Öltözés után, ahogy kimentem a folyosóra, hááát, ott ül Katám!:) Nagyon megörültem neki. Nagy csevegéssel mentünk végig a bejárathoz, szokatlan volt, hogy még mindig nincs tök sötét. A busz is jött 2 perc múlva, azaz fél 7-kor!
Katámtól kaptam két kis csomag fagyasztott harcsát. Mondta, hogy a mamikája adagja volt ennyi; mindegyikben 2-2 kis szelet halacska volt, filézett ráadásul. Nagyon örültem neki, fantasztikus ez a nő!:) Jött is a 24-es, úgyhogy hihetetlen, de 18.50-re, a Survivor kezdetére már otthon is voltam!
Az egyik halat visszaraktam a fagyasztóba, a másikat a sima hűtőbe, majd holnap megsütöm.
A Survivor után ettem, majd megnéztem a BK-t, valamint a tegnapi, 19. részét az Elifnek.
Nagy megkönnyebbülés, hogy vége a hétköznapoknak. Azaz öt sugáron túl vagyok, és holnaptól 2 napon nem kell menni!!
Érezni semmit nem érzek, sem fizikailag, sem egyébféle mellékhatást. Fürdés után kenem a műtét helyét a Culevittel, és egyelőre ennyi.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése