Házbeli irtás

Hétfőn a házbeli rovarirtási szenzációs program volt előjegyezve délutánra.
Ez egyúttal nálunk majdnem nagytakarítást is jelent, hiszen fél napig robotolok előtte, míg minden vizeshelyiségből kipakolok, és belegózom vödrökbe és lavórokba az összes padlón található tisztítószert, mindent a világon; és ezek mind a kádba kerülnek, mivel a kádba nincs bespriccelés.:) Ugyanoda a vécépadlóról felszedett cuccok is. Ide tartozik az akármilyen stádiumban lévő almoszsák és használtalmos-zsák... szóval minden.
A konyhából meg minden sarokból kiszedek mindent, a "macskaebédlő" részeit fel az asztalra, előszobaalmost ideiglenesen be a szobába... A mosogató alatti szekrényt kirámolom, tisztítószerek be a két tűzhely mögötti sarokból előszedett kosarakba állítva, rá a kétszemélyes ülőkére. Mosogatószekrény a vegyszerek kipakolása után kimosva, az aljára több réteg friss papír száradás után, és a szemetest is kevéssel a rovarirtás ideje előtt kivinni, tiszta zsákkal félrerakni.
Ha mindez megvan, akkor kétszeri alapos felmosás a konyhában, előszobában, vécében és fürdőben. Ezután "órákig" várni a száradásra, míg legalább a macskaebédlőt konszolidáltan, minél kevesebb helyet foglalva visszarakom legalább (nem spriccelendő helyen van).
Szóval nem voltam valami jól, mert vasárnap du. óta torokfájással kezdődően ma már az orrom is tele volt, éreztem magamban a kitörő nátha előtti állapotot, meg azt, amikor feszt fújni kellene az orrom, ha lenne, ami némi vízszerű izétől eltekintve kijönne, lényegében szünet nélkül ott kéne tartani egy zacskót. Lényeg, hogy így dolgozni nem valami ideális.
Egyszerűen nem hiányzott ez a több órás fizikai hercehurca, de alapállapotban évente kétszer ezt ki kell bírni. Még inkább ez, mint a csótányáldás.
Szilvi csak a szemét- és használtalom-kivitelben segített, de az is valami.
Még odavolt a gyerekért az iskolában, amikor jött a rovarirtó, aki annyira elmerült Haramia csodálatában (ő ugyanis most konkrétan a bejárati ajtó melletti cipősszekrényen szeret feküdni, ez mindig változik persze... de ha van valami puhább elfekvő szatyor, amire ráfekhet, akkor pár hétig azt a helyet választja) rögtön belépés után, hogy addig udvarolgatott neki, míg simán jött egyenest befelé a konyhába. Ott elvégezte a dolgot, és látván a tálakat, sejtvén, hogy több macska is van, hát rákérdezett (vagy csak emlékezett?, ezt azért nem tudom, mert több rovaros jár, és a legutóbbi pár alkalommal nem ez a jóember volt). Mondtam neki, hogy igen, van egy másik, de ő a szobában szeret lazsnakolni. Mikor megtudta, hogy nagy és nem egy gyakori faj, akkor rovarirtó: "csak egy pillantást hadd vessen rá". Na jó, hát mondtam, hogy nagy kupi van, de azért betekintést nyert a szobámba, s szerencséje is volt, mert Honesty az erkélyajtó előtti fekvőkén, errefelé nézve, két kezét előrenyújtva nézett előre, és olyan gyönyörű volt, mint egy álom. Még én is így láttam, pedig én ezt látom 11 éve.:)))) A pasi teljesen elolvadt...
Na mindegy, ezek után meg már ment kifele -- én közben aláírtam a listát --, ám résen voltam, s gyorsan rászóltam, hogy "ezeket nem kell?" Ezeket alatt a fürdőszobát és vécét értettem. Mondtam még, hogy "ha már annyit kínlódtam velük, míg ezekben is összerámoltam". Fejéhez csapott, hogy húúúúúúú... de jó, hogy szólok. Teljesen elvették az eszét a macskák!
Úgyhogy kárpótlásul tényleg jó alaposan "befúkálta" mindkét helyiséget, majd elment...
Na, én vártam egy jó félórát, míg megszárad a spricc, aztán elkezdtem szépen mindent helyére pakolni. Ez már a legkönnyebb része a dolognak, lényegében 10 perc alatt megvan.
Már minden a helyén volt, mire Szilviék hazajöttek.
Én sem panaszkodhattam tétlenség szempontjából mai nappal sem...