Folyóirat -- publikálás

Tehát, mint már írtam, múlt hétfőn megérkezett a Verslistától a tagsági jogon járó Képzeld el... 3. és 4. száma ingyen, és még rendelt 4 db. (3 db 3. számú, és egy Pókokról... 2. kiadvány, melyeknek előzőleg utaltam az árát.

Ez a Képzeld el... 3. Szülés-születés témában lett indítva, pályázatszerűen lehetett beküldeni írásokat, és ezek alapján válogatták be a folyóirat tartalmát.
Nekem a következő versem került be:

Jószay Magdolna:

Anyaság

Mikor megszültem, azt mondtam:

"- Nagyszerű... de soha többé."

Élénken él még az emberben akkor

a gyötrődés, fájdalom, s ő maga

innentől teljesen a gyermekéé.

Úgy hittem, ez az érzés nem osztható,

s el sem képzelhettem, hogyan lehet

másoknak két-, három-, négy... és

akárhányfelé is figyelme szétszórható.

Mégis hozzászokunk... több lesz az öröm,

más lesz a világ, több lesz a teher.

Féltem ettől a helyzettől, nem bíztam

magamban kezdetben... 

sokat sírtam, szegény kislányom sajnáltam,

hogy ily ügyetlen, járatlan anyát kapott

e kemény életben...

Aztán lelkileg is meggyógyultam.

Évek teltek, és megint azt éreztem,

újra új életet adni vágyom...

Eltűnt minden szülés körüli fájdalom

emléke, s mikor pár év múlva lányom

után fiam világra jött,

érzékeim biztosan súgták:

másra nem vágyom,

fiam pótolta minden létező

anyai hiányom.

Ingyenes publikálási lehetőség. Nyilván, ha már módom van rá, kihasználom.
Sokan nem is értjük, hogy ezt miért nem használja ki mindenki. Mármint a tagságból. Legtöbbször max. a tagság harmada ír az ilyesmire. Igaz, nem kerül be mindenkié, ebből néha sértődések is vannak. De hát végül is én is kettőt küldtem be, és mégis örülök annak is, hogy az egyiket beválasztották -- veszteni nem veszthet az ember! Elvégre csak írni kell.:)

*

Éva még délelőtt telefonált, hogy szombaton, mivel munkanap lesz, délután kellene menni a gimibe számlát írni. Háromnegyed 3-ra. Mondtam, hogy rendben van, nem nagyon van nekem du.-ra sem különösebb plusz programom. Magamban meg gondoltam is, hogy legalább nem kell 6 előtt kelnem...

*

Dani esti szennyese ment három géppel a délelőtt folyamán kora délutánig.
Ja, és hogy a világossal is legyen "valameddig" a gép, hát miért ne most húztam volna át a saját ágyneműmet is. Így aztán háromszor teregettem, hát mi tagadás, ez feladta a leckét. A kinyitható szárnyas teregetőapparát kétszeresen meg volt rakva, plusz a radiátor is az ágyneműkkel...
Időnként forgattam őket, be ne dohosodjanak...
Közben persze Szilvinek átadtam a gépet (előtte letörölgettem fertőtlenítő nedves kendővel a tasztert és egeret), és még képes voltam lüktető fejben lötyögő aggyal, állandóan csurgó orral hajfestésnek is nekiállni.
Az ember ettől a takonykórtól alapból olyan szarul néz ki, és ha még a haja is "lenőtt" állapotban van, hát nem szívesen néz tükörbe. Szóval mindezek után még képes voltam a hajfestési ceremóniákra is.