Harmadikán negyed 9-re kaptam meg az újabb időpontomat, s immár harmadjára várakoztam a DEXA előtt. Mivel jó szokásom szerint már egy órával előtte elindultam, így már háromnegyed 8-kor ott trónoltam a DEXA környékén. Ja, mondanom sem kell: megint esőben kellett lófrálnom...
Fél kilencig szerintem bent sem volt senki, mivel hallottam, hogy a telefon is hiába csörgedezett nekik.
Aztán beadtuk már többen a beutalót.
Kicsit megkésve, de legalább odáig is eljutottam, hogy behívtak.
Ugyanaz a hölgy volt, aki anno három hete felfedezte, hogy nincs TB-jogosultságom, illetve az nem rendezett. És azóta potyára jöttem el nemcsak akkor, mivel időpontot hiába adott, ha nem vezette be a gépbe; valamint arra az időpontra is, amikor ki lettem ebrudalva a be nem vezetés miatt...
Most is azzal kezdte, hogy ugye, tudom, hogy nincs rendezve a TB-m...
Elsőre nem is tudtam, hogy reagáljak. Kezemben volt a határozatféle igazolás az aktív korú ellátásról s a vele járó TB-ellátottsági jogosultságról, DE azért nem voltam még a TB-n, mert 1-jén, de max. 2-án szokták hozni az ellátást, és a TB-n mindig az utolsó szelvényt kérik. Most_ természetesen_ hiába volt már harmadika, eddig még nem jött pénz, így szelvényem sem volt, tehát a Darabos utcára sem óhajtottam minden momentummal járkálni két-két buszjeggyel.
Egyébként: a Piac utcai kormányhivatalnál azt mondták, hogy 4-5 nap múlva érvénybe lép az ideiglenes ZÖLD TAJ-jelzésem. Ennek a múltkori, nem bevezetett és el nem végzett DEXA napján lett volna 6 napja, most nyilván már majd két hét is eltelt csupán azóta, ráadásul már nemhogy ideiglenesen kellett volna zöldülnie, de véglegesen is elvileg, hiszen már napok óta kezemben volt az igazolás, a határozat. De ha nem, akkor is az ideiglenes állítólag kb. 1 hónapig él. Abban bőven benne vagyunk -- tehát nem tudom, ott is átcsesztek, vagy ott is összevissza beszél mindenki? Valahogy senki nem tudja, mi miért van, a bal kéz nem tudja, mit csinál a jobb és még sorolhatnám. Fejetlenség van. Mindez állítólag rendszerhiba, és a jóhiszemű paraszt szívja meg azzal, hogy küldözgetik összevissza, járkál az ügyben, mint zsidóban a fájdalom, és közben ég a pofája, mert csalónak érzi magát, holott jogosult! És még pluszban a teljes gyönyör érdekében 1 hónap a leforgása. Szerencsésnek érezhettem VOLNA magam, hogy két hét múlva mégis megjött a határozat, de hiába, a zöld TAJ-számot nem adják olcsón!
Mondtam a hölgynek, hogy itt van minden iratom, meg tudom mutatni, de várom a szelvényt, ami biztosan ma érkezik meg szerintem... (közben NEM érkezett meg egész héten! Nem tudni, miért, de MOST_ NEM. Holott szombaton is munkanap volt. Olyan munkanap, amikor még a tócósi posta is működött, holott az semmilyen ledolgozáskor nem szokott. Nem, a postás nem jött szombaton, azaz 5-én sem, de hát én azt 3-án honnan tudhattam.
Lényeg, hogy a hölgy most sokkal kevésbé volt kiakadva, mondta, hogy ő elvégzi a vizsgálatot természetesen, csak neki kötelessége szólni. Mondtam, jó, nyugodtan végezze el, mert minden folyamatban van; pénz híján nem lennék itt tutira, ha nem volnék biztos a jogosultságomban.
Szóval megtörtént a DEXA. Az utolsó, 1 év 4 hónappal ezelőtti eredményhez képest újból javulást véltem laikusként felfedezni. Úgy látszik, mégsem hiábavaló az a rengeteg gyógyszer.
Szépen elraktam mindent, külön olyan táskát és nejlon irattartókat hordozok ilyen alkalmakkor, hogy a hivatalos iratoknak semmi bajuk ne eshessen, pláne, hogy a vizes ernyőről is mindig gondoskodni kell.
Lent a büfében vettem egy rántott húsos szendvicset és egy szalámisat. Gondoltam, ezzel két kajám meg lesz oldva, itt viszonylag jó árban adják ezeket és bő a választék. Legjobban a fitnesz szendvicsnek szoktam örülni, de az most nem volt...
Ezek után átmentem a szemközti megállóba, ahol 5 perc múlva jött egy busz, amiről a Tecsónál leszálltam.
Befizettem csekket, vettem egy hawaii csirkemellet rizzsel, hogy hazamenés után egyből kajálhassak, meg pár szükséges élelmiszeri ezt-azt, aztán hazagyalogoltam.
Mint megtudtam, ez idő alatt Szilvi is épp a Tecsóban tartózkodott, csak én nem voltam azon a részen.
Ő több órán át a virágmagoknál bujdosott, mert a nagyanyja összeírt egy csomóféle zöldség- és virágmagot, Szilvi meg imádja a kertészeti dolgokat. Úgyhogy ő vett meg egy Félix-doboznyi tasak növénymagot kétszeri ilyen alkalmakkor.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése