Anyámnál

14-én anyámnál voltam, kivételesen nem esett az eső.:))
Még szerencse, hogy nőnap előtt Dani elvitte a tőlem származó göngyölegeket meg küldeményeket, mert most nem bírtam volna el.
Mivel nincs már etetendő kutya a szomszédban, ezért sokáig kérdés volt, mifene legyen a száraz, kimaradt kenyerekkel és kenyérhéjakkal -- dobjuk ki? Olyan jó volt azért, hogy nem kellett kidobni, szívesen elcepeltem inkább, és ott a kutyáknak jó alapul szolgált a bőséges, "mindent bele"-maradékos moslékhoz, amit úgy, de úgy imádtak.
Mint kiderült, anyám megbeszélte a két háznyira levő kisboltos szomszédtól, hogy ők szívesen elfogadják. Úgyhogy továbbra is viszem, és mivel azt Danival nem küldtem, hát nagy mértékben felhalmozódott a kenyérállományunk, lett két befőttes üveg is, vittem félixes dobozokat (azokat is sajnáljuk kidobni, már Dunát lehet rekeszteni, és olyan jó kis stabil dobozok, már mi is százfelé használjuk, de mindig szaporodnak, nyilván), bennük az anyám által listázott virág- és zöldségmagokat. Az én 4 tasakommal együtt lett vagy 40 db, azt mondja anyám, hogy nincs annyi "főd", hova vessen ennyit... Mondtam, hogy dehogynem, nehogy már 300 négyszögölön ne lehessen elvetni. Nem tudom pl., miért nem "meri" felfuttatni a hajnalkákat akármelyik szomszéddal közös kerítésén, szerintem abból nem lenne baj, és azok felfele nőnek (ezeket pl. nem írta fel, csak én vettem ajándékként ilyeneket is - kék, színes, dísznapraforgó, fátyolvirág, ilyenek).
Vittem csokis mazsolát, a kis rúd parizert, Szilvi is küldött csokikat, kekszféleségeket.
Bence neki is küldött kis selyemrózsát, amit Szilvi már nem tudom, milyen kis csokiféléhez kötözött és ahhoz is kapcsolt Bence nevében üdvözlőkártyát, de ezt már Dani elhozta akkor, amikor ő is köszöntötte Mamut az általam virág helyett vett (Dani által fizetett) és küldött két bugyongóval.
Mikor a kaját próbáltam fotózni, észrevettem, hogy valamit elállíthattam véletlenül a gépen, de nem tudtam rájönni, hogy mi. Úgyhogy elég természetellenes színek születtek és homályosak lettek. Meglehetősen érdekesek lettek a kerti fotók is, de akkor annak tudtam be, hogy nagyon élesen és már nagyon lemenőben sütött a nap, s olyan fura színek születtek...

(Azóta már Szilvi helyrehozta -- tényleg elég nehéz valamit nem megnyomni rajta véletlenül. De Szilvi legalább tudja, MIRE kell átállítani, mert én még azt sem tudom... és még meg is lelte, pedig ez a gép -- Canon, mint az én régi, Haramia által lelökött kisgépem, ami tönkrement; csak más, újabb fajta --, amire Istvánnal elcseréltük a Casiót, még nem is volt a kezében. Mindig mondom, hogy sokkal több műszaki érzékkel van megáldva a csaj, mint én valaha is. Nemhiába, vót annak apja is -- meg hát van is.:))

A kertben nyílnak a primulák meg van kék és fehér ibolya is; sőt a jácintkezdeményeket is igyekeztem fotózni.
Mindenesetre nagyon fogok igyekezni, hogy ezentúl ne nyomjak meg véletlenül se semmit feleslegesen a gépen, mert e fotók többsége túl élénk, kékes-lilás színeikkel kívül esnek a tűréshatáromon...

 

(Ez itt 2,5 hete fotózott tűzliliom akkor még csak serkenő ágyása)

 

 

   

 
Anyámmal rengeteg beszélnivalónk akadt, mint legtöbbször.
Sajnos, pár napja fáj az állkapcsa, valami kósza foggyökércsonk meg lett háborgatva, és valószínűleg be is gyulladt, úgyhogy nagyon meg kell gondolni, mit akar lényegében az ínyével rágni. Elhoztam neki a fél flakon aloe vera spaymet, tudom, hogy az jó rá, neki meg nem volt. Én kaptam Istvántól még év végén, mikor ott voltam, az még fel sem volt bontva, mivel még ezt használtam.
Míg ott voltam, végig fújkálta időnként, és már pár óra múlva mondta, hogy sokkal kevésbé fáj!

Mondta, hogy tegnap itt volt kisebbik unokahúgom, gereblyézni egy részt, amit majd holnap fel akar ásni.
Reméltem, sikerülni fog, ámbár mivel utólag írom, tudom, hogy másnap, 15-én egész nap esett az eső...

Hazafelé menet még nem ment le a nap, fura volt szinte világosban hazaindulni, de hát végül is dél óta itt voltam. Ma hozzák Bencust is.
Kaptam a maradék tepsis csirkét, dinsztelt krumplit, három szelet bepanírozott tarját, hogy majd holnap süssem ki frissen, egy kis zacskó tepertőt (amit most képtelen megenni, hogy fáj az állkapcsa), meg három kis üveg szederbefőttet.
Sikerült még Bencus jötte előtt hazabandukolnom.