Ma jópár óra alatt Szilvi és Bence kirakott egy 500 db-os, nem akármilyen nehézségű puzzlét. Szilvi már csak ért hozzá, neki a rekordja egy 5000 db-os volt, de rakott már ki 4000-eset, több 2000-eset és 3000-eset is, hogy a kisebbekről ne is beszéljünk. Az ezreseket, ezerötszázasokat ömlesztve kapta, egy sem maradt kirakatlanul. Az ötezreshez pl. annyira nem volt hely, hogy négy részletben tudta kirakni, de a négyezres is beterített vagy 1,5x1 métert a mi padlónkon, ahol hasalt hetekig mellette.
Emlékszem, Rebi, a nimfa még megvolt (macskák még nem), és előszeretettel rászállva csipkedte volna fel a puzzledarabokat (pár emiatt kicsit meg is sérült), emiatt állandó készenlétben kellett állni, ha meg otthagytuk vagy elmentünk hazulról, az egész addigit le kellett takarni újságpapírokkal. Mondjuk, a szoba szépségén nem sokat rontott...:D
De ez még őszerinte is nehéz, pláne pedig a gyerek kapta még ballagásra. 500 db, gyakorlatilag 1-2 színből, hát én valószínűleg hetekig raknám. Mondjuk, Szilvi mindig is imádta a puzzlét, hatalmas érzékkel, ráérzéssel egész kiskora óta. Bence is ügyes, de neki még azért inkább sűrűbb, színesebb mintás puzzlék valók.
Bejegyzések
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése