Lumbágó és macskakaja

A hónap első hetében ha nem volt muszáj, nem ugrándoztam feleslegesen, ugyanis belém állt a lumbágó. Az az érdekes, hogy nem hirtelen vagy rossz mozdulattól szakadt a hátamba a kibírhatatlanul éles fájdalom, hanem nyugalmi helyzetben. Amikor így jön, azt valahogy sosem bírom felfogni. Ülök épp és olvasok, mikor olyan erővel elkezd szinte görcsölni a gerincem, hogy pár pillanatig fel sem tudom fogni és csak levegőért kapkodok, majd igyekszem elmozdulni valamerre, ahol azt érzem, csökken a fájdalom, meg hogy "úgy ne maradjak". Mert ha ilyenkor mozdulatlanul maradok, akkor ameddig tart, olyan formába dermedek. Szörnyű...
Innentől kezdve napi háromszor Voltaren Emulgel Forte kencézés. Ezáltal elbírható a fájdalom, de istentelenül vigyázni kell minden mozdulatra, még a tüsszentésre vagy köhögésre is, mert bárminemű mozdulatra vagy erőfeszítésre képes beleállni. Ezt nem is lehet elfelejteni még akkor sem, ha nem fáj élesben, ugyanis tökéletesen tudatában van az ember annak, mennyire labilis és tartás nélküli a háta. Mintha bármikor képes lenne összeomlásra az ember tartóváza.
Szóval ha nem muszáj, ilyenkor nem kockáztatok felesleges házon kívül létet, mert az rettenetes, ha utcán omlik össze az ember a gerincidege becsípődésénél.
Így aztán Szilvi gyalogolt el a kb. 2 megállónyira lévő Pennybe, mivel azt terveztem, hogy a havi macskakajaadagot most ott szerzem be a macskáknak, ugyanis az Állatok világnapja alkalmából olyan akció volt, ami kihagyhatatlan: a 12 tasakot tartalmazó dobozos Félix mindössze 1000 (999) Ft-ba került. Ezt tilos volt kihagyni; ekkora akciót -- pláne Félixből -- még soha nem láttam. A FN-ban, ahol gyakorlatilag a legolcsóbbak a macskakaják az összes többi árusítóhelyhez képest, még ott is ez a fajta Félix 1800 (1799), ha nagyritkán akciós, úgy is 1599.
Úgyhogy Szilvi által lett a cicáknak 6 ilyen doboz (72 tasak) finom, általuk leginkább szeretett kajájuk.
Emellett nem lehetett otthagyni egy 1999 Ft-ra akciózott macskuszhordozót, melyet bármely állatfelszerelés-boltban 4-5-6 ezernél olcsóbban kizárt dolog, hogy meg lehessen kapni (lehet, még keveset is írtam). Így most már, ha eljutunk oltásra a két macskával, akkor nem lesz gond azzal, hogy Haramiát kalitkában, ujjba-kézbe fájón belevágó drótfogórésszel kell cipelni. A kalitka kényszermegoldás volt, és egyébként is, nemcsak kényelmetlen, nem is túl biztonságos, de nem is elég védett benne a deg.
Itthon Szilvi Bencus tényleges segítségével összeszerelte a hordozót -- nem is volt olyan egyszerű! --, én meg (a lumbágóm miatt robotszerű mozgással, lassítva, óvatosan) hosszasan pakolásztam a feltankolt macskakaját a helyére. Ezen is túlvagyunk...