9. sugár

Délelőtt megnéztem az István által küldött 23. részét az Elifnek.
Dél körül jött Dani, hozott egy adag szennyest, valamint bepakoltunk anyám részére a nagy hátizsákba, dobozokat, pitliket, száraz kenyeret. Küldtem neki 3 db csokis piskótát. Ezután Dani elbiciklizett anyámhoz, rövid időn belül jött is. Hozott egy nagy adag toroskáposztát, kis üveg saját készítette meggylikőrt, cukros darált diót (szintén saját termés).
Közben már ment a mosás, két géppel mostam ki egymás után, majd kiteregettem a cuccost.
Szilvi elment az iskolába a kajáért, majd kora délután a gyerekkel szemészeti kontrollra. Ez a mostani problémától teljesen független, még nyáron a nagynéniék vitték el a szemészetre, mert gyulladt volt a szeme, valószínűleg a szökőkútban való hancúrozástól, és nem igazán javult sokáig. Mostanra volt visszahíva, s erre a hiányzástól függetlenül is már készült Szilvi, ma délutánra eleve el volt kéredztetve a gyerek. Az SZTK-nál találkoztak a nagynénivel meg a gyerek apjával -- mintegy hárman kísérték a gyereket a kontrollra... :D Kérdeztem is Szilvit itthon, hogy én nem vagyok-e szükséges eme kiemelt programra, biztos-e, hogy elegek ők 4-en.:DD

Fél 7-re hívtak ma a sugárra, ezért megint variálnom kellett, az előző óra ugyanis az, amikor egy Y-os 22-es van, semmi más, a 45-ös pedig vagy túl korán, vagy túl későn megy.
Tehát most megjátszottam szándékosan az Y-ost, hogy az Augusztánál fogok leszállni, és megkeresem a Klinika hátsó bejáratát. Így is lett. Útközben megcsodáltam az Augusztával szembeni megálló után (ahol leszálltam) a csodás vadszőlőt, mely benőtte a kerítést, a fákat, bokrokat, mindent -- csodálatos volt. Sajnos, már nem volt célszerű fotózni, mert eléggé sötétedett -- de megígértem magamnak, hogy visszatérek.:)
Egyébként a hátsó bejárathoz képest sokkal közelebb van a Radiológia!
Ahhoz képest, hogy fél 7-re hívtak, 7 körül került rám sor. Megvolt a 9. sugár.
Nem lehet itt az időpontokat kiszámítani, csak malmozunk vele.
A fél 8-as 24-esre negyedórát várakoztam, csodáltam a fenséges teleholdat. Már napok óta szemmel tartottam a kiteljesedését, órákig tudnék merengeni rajta, így várakozások közepette mindig bámulom a hatalmas ezüsttallért. Most különösen gyönyörű volt, ahogy a felhőcsíkok között fel-felbukkant egy-egy része; eszméletlenül szép volt! Tegnap felhők nélkül csodálhattam teljes nagyságában, már majdnem-majdnem kerek volt, csodálatos! Ma pedig felhősávok között... nagyon szerencsésnek éreztem magam -- itt ülök 10 fokban a Klinika előtt egy padon, buszra várok negyedóráig, és közben nézegethetem szájtátva a fantasztikus teleholdat!

Otthon evés, BK, majd netről a Survivor és egyéb netezések.