Négy délután, átlag napi másfél óra hímzéssel elkészült egy pici keresztszemes cica, melyet Istvántól kaptam egy másik hímzés mellett, mely még készültségben vár.
Jó érzés, hogy végül is a kongrét könnyű varrni még a félvak szememmel is, előtte szemcsepp, olvasószemüveg fel, oszt adjad neki. Igaz, nálam tűbefűző nélkül nem menne, az nagyon fontos. Na de az nem csak hímzéshez, hanem pl. zoknivarráshoz is nélkülözhetetlen számomra.
Ez egy narancsvörös kistigrincs, lepkével.
Még át kell rendeznem a hímzéses falrészt, mert így, ahogy most van, egyrészt nem volt logika a keretbe foglalt hímzett képek felrakásában, és hát nem mellékes, hogy könnyű keret kell, mert a felrakási lehetőség csak tapétába szúrt gombostű. Sajnos, nem veregethetek szeget, ahova csak akarok...:(
Most kaptam még egy ma(csi)cit, azt is kihímzem, és majd meglátjuk, hogy hogy lesz az egész felrakható.
Talán még a karácsonyra kapott tűgobelin (más gyártójú) cicát is meg kéne csinálnom, hogy komplett legyen minden. Nem beszélve a félkész, nagy tűgobelin Mucháról!! Na, az lesz majd egy csoda...
De az picit húzósabb lesz a szemem miatt -- de meglesz! Most már nincs dögmeleg, jobban esik a varrás. Ennek az a hátránya, hogy olvasásra kevesebb idő jut. Úgy szeretnék egyszerre ötfélét is csinálni!
Mindig úgy érzem, nem elég, nem elég, még csinálnom kéne annyi mindent!
Bejegyzések
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése