Első napok az iskolában

Elsején pedig, kedden már meg is kezdődött az iskola.
Háromnegyed 8-ra kell járni, első nap behordták gyakorlatilag a még májusban megtartott 0. szülői értekezleten felsorolt cuccok nagy részét. Először 10 gyerekről tudtunk, hogy fognak e osztályba járni, aztán 11, majd már 14-en vannak. Állítólag több asztal nincs is.
Ami tetszik, az az, hogy egyszemélyes, nagyon praktikus asztalok vannak. Nincs fecsegő, figyelmet elvonó partner, s a cucc-összekeveredés is korlátozva van. Sokat változtak az elvárások már az én gyerekeiméhez képest is, pedig akkor sem volt kiskutya farka. Még emlékszem, ahogy Danival ketten mentünk be, mert mindent cipeltünk: technika-, rajz-, tornafelszerelések, tisztaságcsomag... befedett füzetek a táskában, előre (még a szünetben) megvett és befedett könyvek, tolltartó; és esett az eső. Aznap reggel volt ui. a röpke évnyitó, máshol el nem férvén udvaron, és onnan fel az osztályokba, azonnal, "tanításra", egyből 5 óráig. Akkoriban még lehetett választani: 4 vagy 5 órás lehetett egy gyerek. Mivel akkoriban 4-ig dolgoztam, eleve csakis 5 órásak lehettek. Most ez itt teljesen más. Sok szempontból.
Eleve letudják 31-én az évnyitót, hogy 1-jén már ne legyen azzal gond.
Visszatérve az asztalra: kényelmes, széles, tágas. Az egyik része felülről nyitható, ahova belefér egy csomó mindenük.

 
Itt most annyiban is más a helyzet, hogy a fenekük is ki van nyalva: az elsősökért, amelyik szülő ráér, az első héten 1 órára értük lehet menni és hazahozni. Egyébként csak 4 után hozhatók el. 8-kor kapnak reggelit, délben ebédet, és délután uzsonnát. Ez Szilviéknek ingyenes, rászorultsági alapon. Ugyane miatt pár napja kapott 5800 Ft értékű utalványt is iskolakezdés címén, de gyakorlatilag a nyári szünet majdnem utolsó napján... és összeszámolva konkrétan így is 30 ezerbe került, hogy tankönyv és nekik a kaja is ingyenes.
Bencéért egész héten 1-re járt Szilvi. Így is úgy valahogy "megtört" a gyerek, úgy kivolt egész héten, hogy hangját sem lehetett hallani. Hazajött és lefeküdt csendben tévézni... (pszt: cumival és egérrel...)
Egyébként a tankönyv minden elsősnek ingyenes (ámbátor maguk a könyvek NEM újak, és 4 évig használják őket!), tehát nemcsak a rászorultaknak, de gazdagéknak is.

 

 





















Elsején délután harmadjára indult neki Szilvi, mert fél 5-től szülői értekezlet volt. Ezalatt én voltam itthon Bencussal, lemondtam a háziorvoshoz való menési szándékomat, mert erről közvetlen előtte nem beszéltünk.
Nem sok gondom volt alatta Bencussal, mert aludt másfél órát egyrészt, másrészt Szilvi előzőleg vitt be neki kaját, innivalót, harmadrészt meg elvolt a fekvéssel, cummogással és mesenézéssel.
Én meg kihasználtam a helyzetet, bár egy ízem sem kívánta a 30 fokos lakásban, de felmostam a létező összes linóleumot, hogy lássa a gyerek, hogy ott vagyok és szólhat bármikor bármiért. A felmosás azt is jelenti, hogy minden mozgathatót felszedek a linóleumról minden helyiségben, hogy minél alaposabb legyen, ha már csinálom. Ez a kétszeri felmosást követő száradás után visszapakolást is jelent: előszoba azaz L alakú közlekedő, fürdőszoba, WC, konyha pláne.
Mire befejeztem, úsztam a levemben, le kellett megint zuhanyozni, mert új, iszamos réteg képződött rajtam és a pólómból facsarni lehetett a vizet.
Fél 8 volt, mire Szilvi hazajött: 3 óra hosszat volt oda!
Azt mondta, hogy még annyi mindent felsoroltak, amiről eddig nem volt szó, hogy még szerencse, hogy a CBA 8-ig van nyitva és előfordulnak tanszerek, mert így még oda is bement.
Meglehetős csodálkozással hallok némely szükségletről: pl. 100 boríték, 10 Süni ragasztó, 12 színű filctoll, okvetlen hulladéktárolós hegyező, kétoldali tükör, nyakba akasztható, zsebes (privát egyedi készítésű) tisztasági csomag, piros tornagatya és csakis fűzős tornacipő (holott szinte egyetlen elsős sem képes még cipőt kötni...), másféle betűtartó... a 0.-on nem kellett 30 centis vonalzó, most kell.
Mindent befizetett, amit csak lehetett (iskolai egyennyakkendőt, később valaki által megveendő, egyforma műanyag dobozféléket, osztálypénzt az első félévre; s mélységesen lapított, mikor muszáj volt 2 szülői munkaközösségi tagot megválasztani. Itt azért még nehezebb elbujdokolni, hogy ilyen kis létszámú az osztály... de megúszta.
Az az igazság, hogy ahogy anno nekem se, így Szilvinek sem igazán való lenne ez a dolog. Sokkal agilisebb, intézkedősebb, összefogóbb, több mersszel rendelkezően határozottabb szülőknek való ez a feladat. Ugyanakkor pénzzel bánni, aki nem szokott hozzá, igen nagy felelősség és hálátlan feladat. Aki nem szívbajos pl. elkérni a dolgokért a pénzt, akinek esetleg nem is gond megelőlegezni anyagilag az osztály által fizetendő dolgokat -- olyan kell. Sőt, tapasztalat, hogy ilyeneket leginkább autós szülőknek célszerű elvállalni. Gyalogosan, munkanélkülien elég nehéz mindennek eleget tenni, itt nem elég az, ha valakinek csak ideje van, de semmi mása.