Szöveggondozás

Ma kaptam egy mélt Valitól Kérés, kérdés címen, akivel mindkét munkahelyemen együtt dolgoztunk, ő a másodikhoz 3 hónappal előttem ment át -- mintegy egy évjárat vagyunk.
Röviden arra volt kíváncsi, hogy van egy regény, mely 1932-ben a Debreczen című újságban folytatásokban jelent meg, és abból csinálnának egy könyvet. Nyilván a mai technikák mellett nincs szükség újraszedésre, de előkerítették és lemásolták az újságokat a folytatásokkal, majd a Corel segítségével képként véve az ominózus oldalakat, karakterekre bontva a szöveget, végül is nagy dzsumbujban, összevisszaságban, kilóra megvan a nyersanyag.
Ő, Vali kínlódik vele jó ideje, hogy viszonylagosan formába, olvashatóvá állítsa legalább a szöveget, mínusz margók, egyforma szélesség és pontméret tekintetében. Innentől kezdve viszont szövegileg rám gondolt, hogy pofozzam ki úgy meggondozva és korrektúrázva, hogy mai helyesírásnak megfeleljen, normális központozással, ékezéssel, de mindemellett úgy, hogy a jellegzetes, számunkra alig vagy nem is ismert népies szavak megmaradjanak -- tehát íz, zamat és aroma megmaradása mellett egy ma, értelmesen olvasható, érthetően stilizált  könyvet hozzunk létre. Ízelítőnek elküldött egy fájlt, avagy olyan 40 ezer leütésnyi anyagot. Ahhoz képest, hogy milyen szemetek voltak már a kezemben, egész jól helyretette formára.
Elvállaltam, mondtam egy barátságos árat. Egyből elküldött még 5 ilyen részt, és mondta, hogy az utolsót még holnap küldi. És hogy délután munka után el szeretné hozni az újságmásolatokat, hogy legyen valami hozzávetési alapom -- amit nagyon jól tett, mert már voltak problémák: felesleges csíknyi töredéksorok fél A4-en keresztül --, s ha az alap nem lett volna, nem tudom, azzal mit csinálok, mert azt honnan gondolhattam volna, hogy az valahogy bekerült és törlendő?
Meg hát ezzel a technikával olvashatóvá tenni egy szöveget, ez azt is jelenti, hogy nem minden betűt ismer fel a program. Gyakorlatilag alaposan át kell olvasni, felfogni, értelmezni a mondatot az újraközpontozás, párbeszédek miatt, ékezést, egybe-külön írást, régies -- kvirtmínuszos -- gondolatjelet, lúdláb idézőjelet stb. átírogatni, párbeszédeknél a mínusz után fix szóköz, címek után pont kidobása, szóval gyakorlatilag szóról szóra, betűről betűre haladva. Összesen 288 ezer karakter lett végül is, ahogy a Word alapján összeszámoltam fájlonként. El is kezdtem a kikupálását, már az első fájlnak a harmadánál tartottam.
Írtam Valinak, hogy szóljon már, ha a Tecsó körül jár, mert így, ahogy itthon vagyok ebben a hőségben, így nem tudok lemenni, fel kell öltöznöm embernek.
Így is lett, már majdnem 6 óra volt, mikor szólt, hogy a Tecsónál jár.
Amúgy is az idegtől már 4 körül félig már fel voltam öltözve normálisra, már csak a nyári gatyát kellett felvennem és lementem.
Jött is Vali 2 percen belül, és átadta a kéziratot, valamint egy jó nagy dinnyét! Eszméletlen a csaj, mindig tudtam.:) Beszéltünk pár szót, főleg a munkáról, majd a dinnye súlyára való tekintettel elég hamar elbúcsúztunk. Jövő hét elejére kellene készen lennem... hát, remélem...
Úgyhogy folytattam utána a melót, és éjszakára befejeztem az első fájlt. 1/7-e megvan...