Szilviék tévéje

Szilviék tévéje újra elromlott, most teljesen más tünetekkel, mint ahogy tavasszal.
A régi jó szerelőnk hivatalosan már nem foglalkozik ezzel, sőt itt sem lakik már a lakótelepen, de azért milyen jó, hogy kiszáll azért a régi kuncsaftok kedvéért. Soha nem csalódtunk még benne és nagyon olcsón dolgozik, ráadásul, ami nekünk nagyon fontos: viszi és hozza a cuccost. Múltkor Szilviék két rossz tévéjét is, ugye, melyek egyike békebeli szintű volt és nem lehetett javítani -- ám mégis kétszer cipelte le a két tévét és kétszer cipelte őket vissza. Nemhogy a cipekedés, de időnként még a kiszállás, benzinpénz sem tűnik úgy, hogy benne lenne az árban.
Mi a békebelit lelomtalanítottuk Dani segítségével.
Lényeg, hogy most a megjavított romlott el megint vasárnap éccakára. Bencust hétfőn este hozták haza, ezért várható volt egy enyhe katasztrófa, hogy úristen, mi lesz a gyermekkel itt nyári szünet lévén, tévé nélkül?
Ráadásul ugye, a nagynéni nyugdíj mellett múlt ősztől dolgozik is, tehát eleve nem úgy vágunk a nyárnak, mint tavaly, hogy Bence többet van oda, mint itthon. Már az ovis időszak végén aggódtunk, hogy mi lesz ebben az istentelen hosszú szünetben, hőségben, panelben... ráadásul úgy, hogy mostanában nem marad ott. Illetve nagyon hosszas rábeszélés eredménye volt az 1, majd 2-szeri ottalvás is.
Szilvi is elkeskenyedett, hogy nincs tévé, de akkor is Bencének a legfontosabb.
Viszont elkezdhettünk reménykedni, hogy a tévéhiány megfelelő indok lesz arra, hogy újra "szeressen menni", ha vinnék, netán több napra is!
Tehát Bencus itthon volt 2,5 napig tévé nélkül, így nem is volt probléma, hogy -- mivel odaát szabadság lépett fel -- most simábban menjen el, több napra!
Így Szilvi kihívta kedden a szerelőt, aki jött is percre pontosan az ígéretéhez képest, elvitte a tévét, és mondta, hogy csütörtökön ilyentájt hozza. Ezek a szavak reményt adtak, hogy javítható a tévé.
Ez egyébként még Dani tizenéves tévéje, amit igen megkímélt az évek során, hasonlóan hozzám, néha hetekig, hónapokig sem volt bekapcsolva. De attól még a kora csak megvan, ugye...
Csütörtökön du. hozta is a jóember, felcipelte, és bármennyire hihetetlen, hogy még léteznek ilyenek, de nem kért semmit! Azt mondta, olyan apró baja volt, hogy ő ezért nem kér...
Szilvi rendezte volna, de így csak hüledezett, hogy mi van, ilyen nincs stb.
Mindenesetre mondta a szerelő, hogy nyugodtan tessék szólni, ha gond lenne...
Hát ez igencsak meglepetésszerű jótett volt most nekünk, mikor minden fillér számít.
Főleg, hogy mint őrült, gyűjtenénk a pennys pontokat, hogy olcsóbban meg tudjuk venni a plüsszöldségeket!
Mostanában Szilvi minden szükséges vásárolnivalóért képes elgyalogolni a Pennybe csupán azért, hogy gyűljenek a pontok... és persze őrá van bízva többnyire az én vásárlásom is, hadd telnének ezek a füzetek! Annyira cukik ezek a plüssök...

Este Istvánnal megcsináltuk távránézéssel az Avastom újrafrissítését vagy mit. Mert hogy már ingyen használom 1 éve, és naponta közlik 1 hónapja, hogy már csak hány nap van hátra. És természetesen tolják mindig előtérbe a fizetős cuccokat, hogy azokkal újítsuk meg.
Közben István is járt már a Pennyben azóta, hogy felhívtam a nagyon jó akciós 12 db-os Felixre a figyelmét. Még a pontos címet is kinéztük neki a kerületében. Így ő is gyűjti nekünk a pontokat. Persze jó lenne, ha aug. 15-ig még kaphatók is lennének ezek a plüssök úgy, ahogy a kiírás szól. Hogy ne járnánk úgy, mint a Coopban: megvolt a kigyűjtött pontgyűjtő, és már csak az utolsó, csak a malac volt a híja a gyűjteménynek. Erre az utolsó két hétben egyszerűen NEM volt plüss! Hihetetlen...
Na mindegy, szóval nem lehetetlen, hogy itt is így járunk.