Elsősorban István jönni akart volna okvetlen mára és holnapra, mert most van szabadságon 3 hétig, és mindenféle egyéb javítási dolgok miatt aszongya, hogy nem ér rá később... Mármint, hogy mindenképp ismét meg kéne már próbálni újrarakni a Windowst, szerinte tutira megvan a megoldás. Mivel, ugye, január óta linuxozni vagyok kénytelen, hiszen a Windowst tönkrevágta egy "gyári" frissítés, vagy minek is nevezzem, és januárban, ezek után István nem tudott életre kelteni egy W10-et a gépemen. De legalább fel tudta rakni a Linuxot, így látszólag nehézségek nélkül jelen tudtam lenni a neten. Az meg az én dolgom, hogy mi mennyivel volt nekem nehezebb így... (de örüljek, hogy egyáltalán netezhettem, na). Nos, most mégiscsak felrakná a W10-et. Jó. Úgyhogy mivel nem volt apelláta, lemondtam a Popikával való tervezett programot. Persze rögtön kiderült, hogy nemcsak emiatt nem lett volna belőle semmi, hanem egyrészt az esős idő, másrészt a testi fájdalmaim miatt mindenképp halasztani kellett volna a témát.
István végül mégis meggondolta magát, hogy nem úgy alakulnak a szerelési dolgok, ahogy gondolta, és mégsem most jön. De a többi dolog ettől még fennállott.
Az eső ma már csak pár órát esett ugyan, de a lebénulásom még ugyanúgy fennállt.
Úgyhogy olvastam, csevegtem a neten, megnéztem a tegnapi Elifet.
Este telefonált István, majd elszórakoztam a Survivoron és a BK-n.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése